Imáink színterei

Dubravka Đukanović: A vajdasági római katolikus templomok architektúrája 1699–1939. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2019

Patyi Szilárd

2019. szeptember 3., 12:55

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Bizonyára mindenki járt már templomban. Ki misére tér be rendszeresen, ki csak néha ül be a padok közé, hogy gyönyörködjön a belső tér szépségeiben. Legyen az ember mélyen vallásos vagy éppen ateista, egyet el kell ismerni. Ezeket az épületeket úgy építették, olyan fényviszonyok uralkodnak bennük, hogy belépve a visszhangos belső térbe arra ösztönöz minket, hogy csendben leüljünk a padok közé, gyönyörködjünk a szép freskókban, és elgondolkozzunk a lét nagy kérdéseiről. Sokunknak talán olyan kérdések is megfordultak a fejében: Vajon ki építette ezt a templomot? Milyen korban? Miért pont így építették fel? Nemrégiben jelent meg egy könyv, amely pont ezekre a kérdésekre keresi a választ. Ez a könyv pedig Dubravka Đukanović okleveles építészmérnök A vajdasági római katolikus templomok architektúrája 1699–1939. című munkája.

A mű a török hódoltság végétől a II. világháború kitöréséig tartó időszakban emelt római katolikus templomokat elemzi. A bevezető a mű megírását megelőző kutatómunkába enged bepillantást. Ebből a részből megtudhatjuk, hogy a szerző a csapatával Vajdaság 243 szakrális épületét vizsgálta meg és dokumentálta. Levéltári kutatásokat folytattak többek között a Vajdasági Levéltárban, a Magyar Országos Levéltárban, a Horvát Állami Levéltárban, a zágrábi Érsekségi Levéltárban, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban és a plébániai levéltárakban is. A bevezető után a római katolikus templomok megjelenésének feltételeit tárgyalja a könyv, amelyben a szerző a török hódoltság után elnéptelenedett területek újbóli benépesítését, a háborúk során lepusztult területek felvirágoztatására tett erőfeszítéseket mutatja be, aminek köszönhetően új templomok is épülhettek. A könyv fő részében a XVIII. és XIX. században, valamint a XX. század első felében emelt vajdasági római katolikus templomok beható elemzését olvashatjuk, többek között a templomok térbeosztásának elemezésébe és tipológiai rendszerezésébe nyerhetünk betekintést, de megismerhetjük azokat a korstílusokat is, például a barokkot, klasszicizmust vagy éppen a szecessziót, amelyek nyomot hagytak szűkebb pátriánk szakrális épületein.

A könyvet elolvasva az első szó az elismerésé. Tiszteletet parancsol az grandiózus, szerteágazó és alapos kutatómunka, amely megelőzte a könyv megírását. Ebből a hatalmas munkából nem is születhetett más, mint egy megközelítőleg hatszáz oldalas, monumentális könyv, sok képpel, térképpel, tervrajzzal, kronológiai táblázattal. A könyv témája pedig meg is érdemel ekkora terjedelmet, hiszen több munka is született már Vajdaság egy-egy nevezetesebb templomáról vagy egy adott település szakrális épületeiről, de ilyen átfogó monográfia a tartomány római katolikus templomairól még nem.

Dubravka Đukanović célja nem az volt, hogy egyenként írjon a vajdasági templomokról, hanem azt szerette volna elérni, hogy az olvasó átfogó képet kapjon szűkebb pátriánk szakrális épületeiről. Választ kapjunk azokra a kérdésekre, hogy építészeti szempontból mi köti össze ezeket az épületeket, mi a hasonlóság bennük, milyen nagyobb elvárásoknak akartak az építtetők megfelelni, gondolunk itt az akkor uralkodó korstílusra, az egyház elvárásaira vagy éppen a belső térrendezésre. A szerző felvázolja azokat a bonyolult állami és egyházi közigazgatási változásokat is, amelyek a mai Vajdaság területén végbementek. Persze a vajdasági olvasók többsége tisztában van olyan tényekkel, mint például, hogy Bácska egyház-közigazgatási szempontból Trianon előtt a Kalocsai Egyházmegyéhez tartozott, vagy hogy a történelmi Torontál vármegye területén ma három ország Magyarország, Románia és Szerbia osztozik. A könyv azonban kétnyelvű: magyar és angol. Így viszont azokra az olvasókra is gondolni kellett, akik nincsenek tisztában Vajdaság viharos történelmi múltjával. Ezek a tudnivalók azonban elengedhetetlenek, hogy megértsük a tárgyalt időszakban végbement folyamatokat, amelyek az építészeten is nyomot hagytak.

Külön kiemeljük a kötet szemkápráztató képanyagát, amely Nedeljko Marković ésdr. Dubravka Đukanović munkái. Ennek köszönhetően válik igazán élvezetessé ez a könyv, hiszen az olvasottakat nagy, színes képek szemléltetik, amelyeken például láthatjuk a vajdasági templomok térmegoldásai közötti hasonlóságokat vagy éppen a templomok enteriőrjének jellegzetességeit, emellett jóleső érzés felfedezni egy kép erejéig lakóhelyünk templomát vagy kápolnáját.

Összegezve elmondható, hogy egy olyan kiadvány került ki a nyomdából, amelyet egyaránt haszonnal forgathatnak a helytörténészek, a művészettörténészek, az építészek, de azok is, akik csak érdeklődnek a szakrális épületek iránt. Bár egy adott település templomáról nem fogunk bő információkat szerezni, a könyv megérteti velünk azokat a történelmi folyamatokat, amelyeknek köszönhetően felépültek a templomaink. Megtudjuk, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a vajdasági templomok között, mely szempontok voltak az építészeknek mérvadóak a külső- és belső tér elrendezésénél. Így ha a könyv elolvasása után betérünk egy templomba vagy egy kápolnába, már mi is ezen szempontok alapján tudjuk elemezni az épületet, ezáltal pedig tovább fokozódik a templomlátogatás amúgy sem mindennapi élménye.

A kötet a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával készült el.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége