A fogyasztók tudata még gyerekcipőben jár

Varga Attila

2019. június 11., 07:31

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

HETI KÖRKÉRDÉSÜNK

Elégedett-e a hús és húskészítmények minőségével?

 

Igen.: 18 (7%)

Részben.: 91 (36%)

Nem.: 137 (55%)

 

Szavazatok száma: 246

A www.magyarszo.rs olvasóinak alapján

KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁR

Valaki valahol egyszer azt találta mondani, hogy a méz bizalmi termék. A kételyek annak kapcsán merültek fel, hogy évekkel ezelőtt a piacon egyre több hamisított méz jelent meg, nemcsak külföldön, hanem nálunk is. Azóta persze változott a helyzet – nemcsak a méz, hanem a hús, és más élelmiszer is bizalmi termék lett! Mert baj van a megtermelt javak minőségével. A profithajhász üzletpolitika minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb nyereséget valósítana meg, a fogyasztók egészsége pedig – másodlagos, jobban mondva – legutolsó szempont.

A kérdés a napokban ismét aktuális, most éppen a hús minősége körül lehet dilemmája a fogyasztótársadalomnak, sajnos minden más élelmiszerrel kapcsolatban is – kivételt (talán) csak a tej képez, mert ezt a terméket ellenőrzi a nemzeti referencialaboratórium. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter tavaly év végén előbb márciusra, majd „április-májusra” ígérte a Nemzeti Élelmiszer-vizsgáló Laboratórium működésének kezdetét.

Akkor azt mondta, hogy „a fitoszanitáris laboratórium már megvan, úgyhogy lassan kialakul a nemzeti referencialaboratóriumok rendszere”, valamint hogy „a jövő év áprilisában befejeződik az akkreditációs eljárás az élelmiszer-biztonsági laboratórium mikotoxinokra és növényvédő szerekre szakosított részében is, ezzel lefedjük az élelmiszerpiac 95 százalékát”.

Ezzel szemben – tavaly december óta – a Batajnicai úton még mindig csak a tej minőségét ellenőrzik, a többi élelmiszert magánlaboratóriumokba viszik a termelők. Az integrált élelmiszer-biztonsági információs rendszert, melynek létrehozásába az Európai Unió 1,3 millió eurót fektetett, még 2017 novemberében bemutatták, alkalmazásának megkezdését pedig az agrártárca vezetője 2018. január 1-jére ígérte. Az akkori magyarázat szerint az integrált rendszer lényege, hogy összekapcsolják az Állategészségügyi Igazgatóságot, a Növényvédelmi Igazgatóságot, valamint a Mezőgazdasági Felügyelőséget, hogy egy helyről minél hatékonyabban ellenőrizzék az élelmiszer-biztonságot, és védjék a belső piacot. Sajnos, mindmáig nem rendeződött ez a kérdés...

A tejet egyébként havonta kétszer kötelesek ellenőriztetni a termelők. Mint ismeretes, a nemzeti laboratórium megnyitása 2012-ben vált sürgős és fontos céllá, amikor kirobbant az aflatoxin-botrány, vagyis kiderült, hogy nálunk sokkal magasabb a megengedett érték, mint az EU-ban. Most Szerbiában 0,25, az EU országaiban 0,05 mikrogramm az előírt maximális szint.

A biztosítékot most az csapta ki, hogy Oroszország két hónapra felfüggesztette a Szerbiából érkező hús behozatalát. A Rosselhoznadzor egészségügyi felügyelőség ugyanis április folyamán végezte el rend szerinti ellenőrzését a szerbiai húsipar nagyobb vállalatainál. Súlyos szabálytalanságokra lettek figyelmesek a vizsgált cégeknél (összesen 35 pontban foglalták össze a hiányosságokat), így a Matijević, a Big Bull Foods, a Zlatiborac és a Carnex húsipari vállalatok által előállított hús és húsipari termékek behozatalát ideiglenesen felfüggesztették. A hatvan napra szóló tilalom június 4-én lépett hatályba. Ha eddig nem orvosolják a hibákat, tartósan megtiltják nekik a kivitelt az orosz piacra, ami a hazai jószágtenyésztés végső elsorvasztását segítheti elő. Kiderült, milyen hiányosságok voltak: például a termékekről leestek a címkék, vagy nem felelt meg a pástétomok összetétele (a feltüntetett csirkehús helyett sertéshúst vagy marhahús helyett sertéshúst tartalmaztak), továbbá a futószalagon, ahol a friss húst dolgozták fel és csomagolták, előzőleg konzerveket és más készterméket szállítottak, tehát a higiénia is kifogásolható… És ami meglepő: az oroszok intézkedése ellen nem tiltakozott senki, egyik vágóhíd sem, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Rosselhoznadzor kifogásai jogosak.

Mi lehetne a kiút? Talán az, hogy a fogyasztó közvetlenül a termelőtől vásárol – az élelmiszerboltok polcai helyett.Úgy, ahogy a mézet a méhészektől, a húst a kisgazdától. Hallom, külföldön már évek óta működik ez a rendszer, a tenyésztő ismert fogyasztóknak nevel jószágot, feldolgozza és leszállítja nekik a húst és a készítményeket.

Csakhogy nálunk a fogyasztók tudata még gyerekcipőben jár. A városi lakosság egyre inkább a szupermarketeket választja, mert – most ezek vannak itt, Szerbiában divatban, gombamód szaporodnak. Hallom Újvidékre hamarosan még egy nagy külföldi áruház érkezik, (már építik is számára az új üzlethelyiséget), hangzatos a neve, s biztosan majd akciós árakkal próbálja magához édesgetni a vásárlókat, akik a megnyitó nagy napján egymást letaposva fogják megrohamozni a csordulásig megtelt polcokat! Onnan vásárol majd a mi leszegényedett fogyasztónk friss csirkehúst, karajt, banánt, zöldséget...Mert az a pár megspórolt dinár is számít!


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége