A közösségi erő bizonyítéka

Felújították az első világháborús bácskossuthfalvi emlékművet

v-ár

2019. április 4., 09:05

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A bácskossuthfalvi emlékmű 239 falubeli áldozat nevét örökítette meg, s az azóta elvégzett kutatások azonban még további hetven áldozatot azonosítottak: valamennyien a Nagy Háborúnak nevezett viharos években adták életüket a hazáért.

Az emléktábla leleplezése(Ótos András felvétele)

Az emléktábla leleplezése(Ótos András felvétele)

Hogy méltóképpen emlékezhessen rájuk a közösség, a magyar kormány támogatásával felújították az emlékművet, a körülötte levő parkot, valamint emléktáblát lelepleztek le azon a tegnapi ünnepségen, amelyen vajdasági magyar és anyaországi tisztségviselők is megjelentek.

Egy közösség erejéről az is tanúskodik, ha méltóképp meg akar emlékezni elődeiről, azokról, akik életüket adták a hazáért – jelentette ki beszédében Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország esetében az igazi harc még csak az első világháború vége után kezdődött el, Budapest ostroma alatt ezért lehetett gyakran hallani a mondást: Élvezd a háborút, mert a béke sokkal rosszabb lesz… A békekötés után vette voltaképpen  kezdetét Magyarország megszállása a csehek, románok, szerbek részéről – tette hozzá –, mindez azonban, természetesen, nem vonja kétségbe, hogy sokan a világháború alatt haltak hősi halált, az országért küzdve.

Potápi aláhúzta: senkinek sem az a célja az életében, hogy hőssé váljék. A rendes embernek az a célja, hogy gondoskodjon a családjáról, biztonságban tudja a gyermekeit. Nem volt ez másként 1914 és 1918 között, vagy 1941 és 1944 között sem, és ma sincs másként – jegyezte meg.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Bácskossuthfalván(Ótos András felvétele)

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Bácskossuthfalván(Ótos András felvétele)

Örömmel nyugtázta, hogy a magyar–szerb barátságnak, a két ország közötti fejlett kapcsolatoknak köszönhetően ma már lehetséges történelmi emlékműveinknek a méltó felújítása, vagyis, hogy emberhez méltóan emlékezzünk meg az elődök tetteiről. Ennek a történelmi megbékélésnek – mint mondta – nem csak a magyarok látják a hasznát, hanem a többi, térségünkben élő nemzet is.

ÚJABB MÉRFÖLDKŐ

Potápi kitért arra is, hogy hétfőn lesz egy éve a magyar országgyűlési választások lebonyolításának, s köszönetet mondott a vajdasági magyaroknak azért, hogy jelentős támogatást nyújtottak a nemzeti kormány fennmaradásához. Emlékeztetett: a május 26-án esedékes európai parlamenti választások is mérföldkőnek számítanak, és történelmi kötelezettségnek nevezte azt, hogy ezen a szavazáson részt vegyen mindenki, aki csak teheti. Mint mondta, most már a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is kinyilváníthatják a véleményüket, így arra ösztönözte a vajdasági magyarokat, hogy segítsék a magyar kormány politikájának az érvényesülését azon európai szintű kérdések rendezésében, amelyeknek a súlyát éppen itt, Vajdaságban lehetett a leginkább megérezni a közelmúltban.

A NEMZETÉPÍTÉS RÉSZE

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: teret és időt, jelent és múltat kapcsol össze a bácskossuthfalvi helyszín, mely a valóságban az emlékezés helyét köti össze az eljövendőt is szimbolizáló játszótérrel, ahol a gyermekzsivajnak van a helye. Együtt érezzük igazán azt, hogy közösség vagyunk – fogalmazott – s az ilyen közösségi események, mint amilyen az emlékmű felújítása, határozzák meg azt, hogy közösséghez tartozó egyéneknek véljük magunkat. Emlékezés nélkül – húzta alá – nem létezhet egyéni és közösségi identitás sem, így az emlékezés is a közösségépítés része. Úgy kell emlékeznünk a Nagy Háborúra, hogy közben nem feledhetjük el Trianon veszteségét sem – jelentette ki Hajnal. A nemzetépítés része az is – fejtette ki –, hogy a háborút elkerülő politikát folytatunk. Megjegyezte viszont, hogy a béke kényelméhez hozzászokott európai magatartás veszélyforrás is lehet, mert elfelejti szem előtt tartani: a béke nem magától értetődő, eleve adott állapot, s nem is jelenti az ellentétét a háborúnak minden esetben.

ELSZÁNTSÁG ÉS HAZASZERETET

Bácskossuthfalva történelmében kitörölhetetlen nyomot hagyott az első világháború – állapította meg Seffer Attila, a helyi közösség tanácsának elnöke. A fájdalom és a keservek egyre halványabbak lesznek az idő múlásával, az áldozatok emléke azonban nem illan el – hangsúlyozta. Az a több mint háromszáz személy, aki a harcokban vesztette életét a faluból, a lehető legtöbbet adta a hazájáért, az otthonáért és a családjáért – jelentette ki. Köszönetet mondott Magyarország kormányának az emlékmű felújításában nyújtott segítségért, s rámutatott arra, május 26-án a vajdasági magyarok ismét viszonozhatják a folyamatosan tapasztalt segítséget.

Az emlékmű történetét ismertetve Papp László helytörténész elmondta, annak terveit 1941-ben dolgozta ki Matzon Frigyes magyar szobrászművész. A munkát a valamivel később megalakult és dr. Sántha György által vezetett munkacsoport irányította. Maguk a munkálatok 1942-ben indultak, egy évvel később fejeződtek be, de hivatalosan sohasem adták át az Emlékparkban található szobrot. Az alapozási és kőművesmunkákat Bálint Lajos kőművesmester végezte, az emlékmű domborművei Somorjay Antal és Juhász Gyula budapesti kőfaragók munkáját dicsérik. A domborművek közül az egyik oldalon álló három katonát megjelenítő az elszántságot és harci erőt jelképezi, a másik oldalon szereplő család pedig az otthon, a béke, a hazaszeretet szimbóluma.

Tisztelgés a felújított első világháborús emlékműnél(Ótos András felvétele)

Tisztelgés a felújított első világháborús emlékműnél(Ótos András felvétele)

A MÚLT TISZTELETÉN ALAPULÓ JÖVŐKÉP

A felújított emlékmű átadása kapcsán Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a helyszínen újságíróknak nyilatkozva aláhúzta: azt szokták mondani, aki nem ismeri és ápolja a múltját, annak emlékét, annak jövője sincsen. Az emlékmű létrehozása, átadása mögött álló több évtizedes erőfeszítés egészen biztosan annak a bizonyítéka, hogy a vajdasági magyar közösségnek, ahogyan a magyar nemzetnek is, van jövője – értékelte. Lényegesnek nevezte, hogy közösségünk ma a felnövekvő nemzedék elé tárja a múltnak az emlékeit, azokat, amelyek előtt érdemes a jövőben is tisztelegnünk.

Mások mellett az eseményen jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, dr. Pintér Attila, Magyarország szerbiai nagykövete, Sarlay Péter szabadkai konzul, Kubik Zoltán nagykövetségi tanácsos, a történelmi egyházak, civil szervezetek képviselői, vitéz Bálint Lajos székkapitány és Pintér István törzskapitány is.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége