Törvényjavaslat számos kérdőjellel

Horváth Zsolt

2018. december 12., 22:09 >> 2018. december 12., 23:09

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Heti körkérdésünk

Élne-e a lehetőséggel, ha a kórházak orvosai délután is rendelnének, akkor is, ha ezért fizetni kellene, mint a magánklinikákon?

Igen: 56 (24%)

Részben: 67 (29%)

Nem: 103 (45%)

 

Olvasóinknak csaknem fele nem élne a lehetőséggel, ha a kórházak orvosai délután is rendelnének, s ha ezért a vizsgálatokért a magánklinikákhoz hasonlóan a pácienseknek fizetniük kellene. Legalább a napilapunk múlt heti internetes körkérdésének választ adók túlnyomó többsége vélekedik úgy, hogy nem élne az új egészségvédelemről szóló törvénytervezetben szereplő lehetőséggel, 29 százalékuk részben élne ezzel, míg a válaszadóknak mindössze 24 százaléka felelt úgy, hogy élne az adott lehetőséggel.

No de miről is van szó?

Illusztráció (Pixabay)

Illusztráció (Pixabay)

Korábban már napilapunk is beszámolt arról, hogy ha elfogadják, akkor az új törvénymódosítás értelmében az állami egészségügyi intézményekben dolgozó alkalmazottak számára lehetővé teszik, hogy anyaintézményükben a délutáni órákban is fogadhassák a betegeket, azzal, hogy ezeket a szolgáltatásokat meg is fizettetik az érintettekkel, ugyanakkor a módosítás értelmében az egészségügyi dolgozók saját maguk dönthetik el, hogy munkaidejük egyharmadát pótmunkaként dolgozzák le, a vizsgálatok árjegyzékét pedig a kórházak igazgatóbizottságai határozzák meg. A szerb napilapokban található információk szerint az így dolgozni óhajtó egészségügyi dolgozóknak egy szerződésmellékletet kell megkötniük az anyaintézménnyel, amely meghatározza a munkaidőn kívüli tevékenységüknek a feltételeit, a polgárok pedig az elfogadott árjegyzék alapján fizetik ki a délutáni vizsgálatokat. Természetesen mindez csak azokra az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre nincs várólista. Az egészségügyi minisztérium egyébként ezzel elsősorban az egészségügyi dolgozók elvándorlását szeretné kordában tartani, s az illetékesek elmondása szerint az egészségügyi dolgozók számára lehetővé szeretnék tenni azt, hogy fizetéskiegészítésre tegyenek szert, s ne kelljen nekik többletmunkát vállalniuk a magánrendelőkben, illetve a magánklinikákon, ugyanakkor a szolgáltatást igénybe vevőknek a minisztérium illetékesei szerint kevesebbet kellene fizetniük mint a magánkézben lévő egészségügyi intézményekben.

Első látásra, elméletileg tényleg semmi baj sincs az elképzeléssel, ahogyan azonban a körkérdésre választ adó olvasóink többsége, személy szerint én is kételkedek az egész sikerességében, s az egész módosítás mindössze egyike azon részmegoldásoknak, amelyeket ugyan szépen el lehet adni az újságok oldalain, illetve a televízió képernyőjén keresztül, az aktuális problémát azonban mindez csak enyhíti vagy késlelteti. Erősen kétlem, hogy a törvénymódosítással valamelyest enyhíteni tudják az egészségügyi személyzet elvándorlását, illetve a magánegészség-ügyi intézményekben való munkavállalást. Mert valljuk be őszintén, az egészségügyi dolgozók nemcsak az alacsony bérezés miatt vannak torkig és vállalnak munkát külföldön, illetve magánklinikákon, hanem az egészségügyi intézményekben uralkodó körülmények, ezek felszereltsége, illetve az itt uralkodó áldatlan munkakörülmények és hangulat miatt. S ezen a délutáni pótmunkával szerzett többletjövedelem sem változtat sokat. A páciensek, már ha anyagilag megengedhetik maguknak, akkor inkább a magánklinikán történő vizsgálatok mellett döntenek, mert amellett, hogy jóval előbb sorra kerülnek és korszerű vizsgálati módszerek állnak a rendelkezésre, sokkal nagyobb az esélye annak is, hogy emberségesebben viszonyuljanak hozzájuk, a környezetről nem is beszélve.

A törvénymódosítás egyébként az egészségügyi dolgozókat is megosztja. Az ápolónővérek és egészségügyi technikusok szerbiai szakszervezetének illetékesei szerint az érintetteknek nem volt betekintésük a törvénytervezetbe, s csak nem hivatalosan hallottak arról, hogy előkészületben van az új rendelet elfogadása, de lényegében támogatják az egészet. Ezzel szemben a magánorvosok egyesületének a vezetői szerint az állami intézményekben végzendő magánvizsgálatok nem vezetnek eredményre, hiszen hasonló intézkedések voltak már régebben is, s majd a páciensek eldöntik, hogy szükségük van-e ezekre. Szerintük ezzel csak a korrupció szintjét növelik, s az is kérdéses, hogy az orvosok mennyire lesznek képesek egész nap dolgozni.

A szerbiai egészségügyben uralkodó egyfajta legalizált korrupció az Európai Bizottságnak a 23-as csatlakozási fejezethez készített kérdőívében is szerepel, ami alapján Szerbiában az egészségügy területén leggyakoribbak a korrupciós visszaélések.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége