A párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotása a célja a ma lengyelországi Katowicében kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferenciának, ami nem lesz egyszerű, hiszen több mint száznyolcvan országnak kellene egyezségre jutnia.
A tárgyalások során arról az évi 100 milliárd dollárról is szó lesz, amelyet a párizsi egyezménynek megfelelően 2020-tól 2025-ig évente a fejlődő országok rendelkezésére bocsátanak éghajlat-politikai intézkedésekre. Feszültségekre okot adó lehet, hogy a vendéglátó Lengyelországban a szén az uralkodó energiaforrás, a katowicei tárgyalásoknak pedig egyik pontja ezen környezetkárosító fosszilis energiának az elhagyása.
Azt, hogy sürget az idő, a COP24-hez kapcsolódóan előzetesen bemutatott, nyugtalanító eredményű tudományos munkák is jelezték.
Kordában kellene tartani a globális felmelegedést
A klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) október elején bemutatott jelentése azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy már az egy Celsius-fokos felmelegedés következményei is láthatóvá válhatnak a jövőben. Több szélsőséges időjárási jelenség, növekvő tengerszint, ingadozó északi-sarkvidéki jég és más változások várhatóak az IPCC munkacsoportja szerint.
Az IPCC-jelentés fő mondanivalója az volt, hogy a Föld felmelegedésének 1,5 Celsius-fokban való korlátozását kell célul kitűzni, mert ha a globális felmelegedés a jelenlegi mértékben folytatódik, és a világ nem hoz gyors és jelentős intézkedéseket, a globális hőmérséklet már 2030 és 2052 között legalább 1,5 Celsius-fokkal fog emelkedni.
