Heves rakétatámadás érte csütörtökön Izraelt, ahol egy kórház is találatot kapott. A csapássorozatban legalább 65-en megsebesültek. Az izraeli hadsereg (IDF) iráni célpontokra sújtott le. Lőtte az araki atomreaktort is, ahol sugárzás nem észlelhető. Donald Trump amerikai elnök ismét feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt.
Irán csütörtökön reggel rakétacsapást mért Izraelre, ahol legalább 65-en megsebesültek, hatan súlyosan – jelentette a mentőszolgálat. A több mint 30 ballisztikus rakéta négy helyszínen okozott károkat.
Találat érte a Szoroka kórházat Beer Sévában, az ország déli részén. Súlyos anyagi károk keletkeztek a Tel-Aviv melletti Ramat Ganban, egy jaffai idősotthonban és egy holoni lakónegyedben. A Szoroka kórházban a sebészetet érte a találat, ahol tűz keletkezett.
Teherán azt állítja, hogy az izraeli hírszerzéshez és az IDF-hez köthető létesítmények ellen intézett támadást.
Az izraeli védelmi miniszter Irán legfontosabb vezetőjét, Ali Hámeneit okolta a csapássorozatért, és felelősségre vonását ígérte háborús bűncselekményekért. Jiszráel Kac közölte: Hámenei korunk Hitlere, és egy ilyen diktátor „nem létezhet tovább”. Hozzáfűzte: Benjámin Netanjahu kormányfővel utasították az IDF-et az iráni stratégiai és a teheráni kormányzati célpontok elleni támadások fokozására.
NEM ÜZEMEL
Az izraeli hadsereg néhány órával korábban lesújtott az iráni Araknál található IR-40 típusú nehézvizes nukleáris kutatóreaktorra, ám sugárzásveszély nem észlelhető – írják közel-keleti lapok. Az IDF azzal indokolta az akciót, hogy meg kellett semmisíteni a plutóniumtermelés kulcselemeit, lehetetlenné téve azok újbóli felhasználását nukleáris fegyverek előállításához. Az iráni állami televízió szerint a létesítmény nem üzemel, már a háború előtt kiürítették.
Izrael lecsapott a natanzi nukleáris létesítményre is, amely az IDF szerint a nukleáris fegyverek fejlesztését szolgálja.
NINCS BIZONYÍTÉK
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) előzőleg közölte: nem lehet biztosan tudni, hol tárolja Irán a 409 kilogrammnyi, nagy tisztaságú dúsított uránkészletét, amely tíz atomrobbanófej előállításához elég. Annak idején egy föld alatti bunkerben helyezték el Iszfahánban, ahol az IAEA emberei lepecsételték a helyiséget. Rafael Grossi, az ügynökség főigazgatója azonban emlékeztetett: Teherán előre jelezte, hogy izraeli támadás esetén az anyagot elszállítják onnan.
Grossi szerint nincs bizonyíték arra, hogy Teherán nukleáris fegyver fejlesztésén dolgozna. A Sky News brit hírtévének kijelentette: az IAEA jelentése – amelyre Izrael hivatkozik – megállapította, hogy Irán 60 százalékos dúsítású uránt állít elő, ami aggodalomra ad okot, hiszen a világon egyedül ez az ország tesz így. „De azt nem mondtuk, hogy nukleáris fegyvert épít, vagy gyárt” – jegyezte meg.
Teherán csütörtökön azt állította, hogy az IAEA legutóbbi (ominózus) jelentése hozzájárult az Irán elleni izraeli támadáshoz. Eszmáil Bagai, iráni külügyi szóvivő elfogultnak nevezte az IAEA jelentését, amely – mint mondta – „végső ürügyként szolgált” a háború megindításához.
FIGYELMEZTETETT A KREML
„Végső ultimátumnak” nevezte az amerikai elnök szerdán az Iránhoz intézett korábbi felszólítását a feltétel nélküli megadásról. Donald Trump kijelentette: Teherán rengeteg problémával szembesült, és hajlandó lenne tárgyalni az amerikai vezetéssel, de ezzel már elkésett. Felhívta a figyelmet arra, hogy Irán nem kerülhet atomfegyver birtokába.
Nem erősítette meg, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódik-e Izrael oldalán a légicsapásokba. Pedig lapértesülések szerint Washingtonban már elkészültek a tervek az Irán elleni amerikai katonai műveletek megkezdéséről, ám Trump még nem adta ki a végső hadműveleti parancsot.
A hadsereg kész végrehajtani az elnök Iránnal kapcsolatos bármelyik döntését – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter. A Kreml szóvivője erre azt üzente, hogy a háború „szörnyű eszkalációs spirálba” kerülne az USA katonai beavatkozásával. Dmitrij Peszkov csütörtökön óva intette Washingtont a hadműveletektől iráni területen.
ISMERI A VÁLASZT
Az Economist/YouGov friss felmérése szerint az amerikaiak mindössze 16 százaléka támogat egy katonai intervenciót Iránban, 60 százaléka ellenzi. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy Washingtonnak tárgyalnia kellene az iráni atomprogramról.
Az ENSZ főtitkára szerint is a diplomácia a legjobb és egyetlen eszköz arra, hogy a vitatott iráni nukleáris programmal, valamint a regionális biztonsággal kapcsolatos aggodalmakra választ tudjanak adni. António Guterres újabb közleményben sürgette a válság kiterjedésének megakadályozását. Figyelmeztetett arra, hogy bármilyen további katonai beavatkozás szörnyű következményekkel járhat a résztvevőkre és a térségre, valamint a nemzetközi békére és biztonságra. Ezért azonnali feszültségmentesítést sürgetett az Izrael és Irán közötti háborúban.
Tűzszünetet sürgetett csütörtökön Hszi Csin-ping kínai államfő is, miután telefonon egyeztetett orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal.
Nyitókép: Irán csütörtökön reggel rakétacsapást mért Izraelre, ahol legalább 65-en megsebesültek, hatan súlyosan (Fotó: Beta/AP)
