Fejedelmi többes

Szabó József

2018. november 25., 14:03 >> 2018. november 25., 21:50

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Heves lövöldözésre figyeltek fel a tavasszal Rijádban a járókelők a szaúdi királyi palota környékén. Néhányan gyorsan meg is állapították, merénylet történhetett, rosszabb esetben államcsíny kezdődött. Mások áprilisi tréfának tartották, merthogy mindez akkor történt.

Azóta feledésbe is merült az eset, bár sokáig tartotta magát a tévhit, hogy a csetepatéban meghalt a trónörökös, akit királyi apja, a 2015 óta uralkodó Szalmán bin Abdul-Aziz al-Szaúd tavaly nyáron fondorlatos módon jelölt ki saját utódjának.

Ha kiderül is, hogy az újságíró likvidálására valóban ő (Mohamed bin Szalmán bin Abdul-Azíz al-Szaúd koronaherceg) adott utasítást, akkor is Washington egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese marad (fotó: Politico)

Ha kiderül is, hogy az újságíró likvidálására valóban ő (Mohamed bin Szalmán bin Abdul-Azíz al-Szaúd koronaherceg) adott utasítást, akkor is Washington egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese marad (fotó: Politico)

A halálhírt terjesztők azonban tévedtek. A 33 éves Mohamed bin Szalmán bin Abdul-Azíz al-Szaúd koronaherceg cáfolta őket, amikor az idén júniusban a nagyvilág előtt is megmutatkozott. Ráadásul nem is akárhogyan és akárhol. Hosszú idő után ugyanis Moszkvában bukkant föl, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt (a Luzsnyiki Stadion díszpáholyának legelőkelőbb helyéről) nézte végig a focivébé nyitómérkőzését.

Előzőleg néhány hónapig nem mutatkozott nyilvánosan, s ez erősítette a gyanút, hogy áprilisban akár ő is célpont, sőt áldozat lehetett. Pedig a királyi udvar igyekezett eloszlatni a kételyeket, pletykákat. Igaz, kicsit megkésve, de azért határozottan állította, hogy az országban nem zajlott le semmiféle puccs.

A lövöldözést azonban nem cáfolta senki, sőt a hírét hivatalosan is megerősítették. Ebből kiderült: a biztonságiak egy drónra (pilóta nélküli repülőre) nyitottak tüzet, mert túl közel merészkedett a királyi palotához.

A légi fenyegetést tehát sikerült elhárítani. Időközben azonban bebizonyosodott, házon belül is sok veszély leselkedik a trónörökösre. Különösen az utóbbi időben. Főleg azóta, hogy nyilvánosságra került: október elején Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán meggyilkolták Dzsamal Hasogdzsi újságírót, aki évek óta Washingtonban élt és a legfontosabb egyesült államokbeli napilap, a The Washington Post állandó szemleírójaként dolgozott.

Szaúdi születésűként jól ismerte a hazájában kialakult állapotokat, amelyeket gyakran bírált is. Nem kímélte a magát reformistának tartó Mohamed bin Szalmánt sem, aki ugyan még csak trónvárományos, ám jó ideje már ő gyakorolja a hatalmat.

Tagadhatatlan, hogy másfél éves „regnálása” alatt látványos változtatásokba és modernizációba kezdett. Ellenlábasai egy részét közben – korrupcióellenes kampánynak álcázott tisztogatás során – félreállította, elüldözte; néhányat ki is végeztetett. Ezáltal – rövid idő alatt – rengeteg érdeket sértett meg, és sok ellenséget szerzett. Még külföldön is.

Hasogdzsinak alighanem a vele, illetve vezetői módszereivel, s az országgal szemben megfogalmazott sorozatos kritikái miatt kellett meghalnia. Meg azért is, mert a nagyapja révén (aki az uralkodó orvosaként dolgozott) sokat tudhatott a királyi családról.

Másoktól is bőséges információkhoz juthatott a legfelsőbb politikai körökről. Így nagybátyjától, az ország legnagyobb fegyverkereskedőjétől, vagy egyik pártfogójától, Turki hercegtől, exkémfőnöktől, aki ellenezte Mohamed bin Szalmán trónörökössé jelölését.

Az utasítás az újságíró likvidálására ezért akár a koronahercegtől is érkezhetett, de ezt ő természetesen tagadja. Ennek ellenére egyre elterjedtebb a vélemény, hogy igenis Mohamed bin Szalmán lehetett a megrendelő, a gyilkosságért pedig majd a végrehajtókat teszik felelőssé.

Hasogdzsi halála továbbra is kiemelt téma, különösen Törökországban és az USA-ban. Az utóbbi országban sokan követelik a kapcsolatok felülvizsgálatát is az iszlám egyik legradikálisabb irányvonalát, a vahabizmust követő szaúdi királysággal. Azzal az állammal, amely több mint fél évszázada Washington egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, s a régió kulcsfontosságú középhatalma.

A folyamatos kritikák és követelések ellenére Donald Trump hajthatatlan. Az amerikai elnök mindent megtesz azért, hogy a kétoldalú kapcsolatok zavartalanok maradjanak. Abban érdekelt, hogy Szaúd-Arábia továbbra is támogassa az Irán elleni washingtoni politikai kampányt, és nagy tételben vásároljon amerikai fegyvereket. Eddig ugyanis rengeteg hadieszközt importált az USA-ból, s mindig fizetett, mint a katonatiszt. Trump azt sem szeretné, ha Rijád átállna a „rossz oldalra”, vagyis lepaktálna az oroszokkal, netán a kínaiakkal (holmi újságíró „elhallgattatása” miatti ellenkezés hatására.).

Rijádban, a királyi udvarban azonban nem mindenki lelkesedik az ambiciózus, ám forrófejűnek és törtetőnek tartott trónörökösért. Hasogdzsi eltűn(tet)ése nekik épp kapóra is jött, hogy megszorongassák Mohamed bin Szalmánt. Nem kizárt, hogy elmozdításán is dolgoznak jó néhányan.

A szaúdi főurak többsége állítólag azt szeretné, ha a 76 éves Ahmed bin Abdulaziz al-Szaúd herceg, a király öccse kerülne a trónra. Persze csak a 82 éves uralkodó halála után.

Az újságíró-gyilkosság miatt a királyi udvarra nehezedő nagy külső nyomást a házon belüli riválisok igyekeznek minél jobban kihasználni. A trónörökös ezért igen kényelmetlen és veszélyes helyzetbe került.

Ennek ellenére nem kíván (önként) visszalépni. Ellenkezőleg, folytatná a reformjait, és idővel a trónt is szeretné megszerezni. Úgy tűnik, nem lesz könnyű dolga.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége