Építészeti örökségünk – A szecesszió

Szabadkán és Palicson a XX. század első éveiben a városképet ma is meghatározó épületek épültek

Benedek Miklós

2018. június 10., 16:24

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Június 10-én, a szecesszió világnapján, Európa-szerte megemlékeznek a stílusról, amely minden művészeti ágban nyomot hagyott. A magyar művészetben, illetve elsősorban a magyar építészetben a szecessziónak egy sajátságos irányzata fejlődött ki, amely sokat merített a népművészetből is. Magyar kezdeményezésre ünnepeljük a szecesszió világnapját. A szecessziós építészet legismertebb alakja Lechner Ödön. Tanítványai országszerte tevékenykedtek, így az akkoriban, a XX. század elején látványosan fejlődő Szabadkát is épületműremekekkel gazdagították.

 

A szabadkai városháza (Gergely Árpád felvétele)

A szabadkai városháza (Gergely Árpád felvétele)

A SZABADKAI VÁROSHÁZA

A városháza Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1908 és 1912 között épült fel, ékes példája az építészet és az iparművészet szintézisének. A kovácsoltvas és Zsolnay kerámia díszítőelemek mellett kiemelkedőek a Róth Miksa és Nagy Sándor által készített vitrázsok, amelyek a magyar történelem jeles alakjai előtt tisztelegnek. A városháza napjainkban is a város jelképe és meghatározó épülete, s egyúttal a szecesszió magyar változatának egyik utolsó megnyilvánulása. Az épületet 2008-ban beválasztották Szerbia hét építészeti csodája közé.

 

A RAICHLE-PALOTA

A Raichle-palota (Gergely Árpád felvétele)

A Raichle-palota (Gergely Árpád felvétele)

Szabadka történelmét és küllemét a 19. és 20. század fordulóján a nagy formátumú személyiségek alakították. Egyik ilyen az apatini származású Raichle Ferenc építész, akinek alkotásaival Szabadka mellett többek között Szegeden is találkozhatunk. A legismertebb, általa tervezett épület a Raichle-palota, amelyet családi házaként álmodott meg, és amely 1903–1904-ben épült. Jelenleg a Kortárs Galériának ad otthont.

 

A PUTNIK ÉPÜLET

A napjainkban Putnik épületként ismert üzlet- és lakóház egykor a Takarékpénztár otthonaként működött. Erre utal többek között a kaptárt ábrázoló díszítmény, amely a szorgalmat és a takarékosságot jelképezi. Az épületet a Komor–Jakab páros tervezte 1907-ben, Zsolnay kerámiából készült, sárga és kék virágornamentikával díszített koronázópárkány futja körül, és a tetőszegélyt szintén Zsolnay kerámia díszíti.

 

KOMOR MARCELL ÉS JAKAB DEZSŐ

Komor Marcell és Jakab Dezső (Gergely Árpád felvétele)

Komor Marcell és Jakab Dezső (Gergely Árpád felvétele)

A hírneves építészpáros Lechner Ödön, a szecesszió magyar változata elindítójának tanítványa. 1897 és 1919 között közös építészirodát tartottak Budapesten. Céljaik és elveik összhangban voltak, Komor az épületeknek inkább a szerkezetéért felelt, Jakab pedig a tervezés során előszeretettel fordult a népművészet formakincséhez. Az építészpáros hírnevét az eredetileg egy szegedi pályázatra készített, ám Szabadkán felépített épület, a közelmúltban felújított Zsinagóga alapozta meg. A szerzőpáros nevéhez az egész ország területén több épület is köthető, többek között a kecskeméti iparosotthon és a nagyváradi Fekete Sas Szálló, de például Nišbe is terveztek épületet.

 

PALICS

Palics (Gergely Árpád felvétele)

Palics (Gergely Árpád felvétele)

A Palicsi-tó északi partján a látogatókat három jelentős épületből álló épületegyüttes várja, amelyek Komor Marcell és Jakab Dezső keze nyomát viselik magukon. Az épületek 1909 és 1912 között épültek. A Női strand a tó medrébe vert cölöpökön fekszik. A faépítményt a népművészetből kölcsönzött motívumok díszítik. A Víztorony eredetileg több funkciót is ellátott, víztoronyként, bejáratként és villamosmegállóként működött. Szakértők szerint a Víztorony sziluettje az erdélyi fatemplomokat idézi fel. Az épületet a vörös és okker szín jellemzi. A Palicsi-tó partján fekvő harmadik épület a Vigadó, vagy ahogy manapság sokan emlegetik a Nagy Terasz kulturális, szórakoztató, vendéglátói és kereskedelmi célokat szolgált, és ezt a funkcióját részben ma is megtartotta. Az építészeti jegyeket tekintve szintén az erdélyi népi építészettel rokonítható, sok faelemmel és növényi motívummal.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége