A tudás burjánzása

Tóth Péter

2018. április 24., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A negyedik ipari forradalom alapja a digitalizáció és az internet. A folyamatos adatgyűjtés és elemzés forradalmasításával az élet számos területén jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. Mindez már valóság: a robotok és gépek olyan rendszerét jelenti, amit szenzorok és szoftverek kapcsolnak össze, melyek folyamatos adatgyűjtésre és azok feldolgozására is képesek, majd pedig azok egymás közötti cseréjének lebonyolítására is alkalmasak. Az ilyen rendszereket – a folyamatosan begyűjtött adatok alapján – a lehető legoptimálisabban lehet irányítani. Felesleges mindehhez hozzáfűzni, hogy a gyakorlatban mit jelent ez a gazdálkodás, az ipari tevékenységek területén. Valóban igazi forradalom zajlik. Az internet, a különféle rendszerek és tárgyak hálózatba kapcsolásával a mindennapi használati eszközeink is bárhonnan elérhetővé és irányíthatóvá válnak. A kommunikáció alapja a géptől-gépre technológia, amely emberi beavatkozás nélküli adatáramlást jelent, ami gépek között zajlik. Az ilyen kommunikáció csak azok között a gépek között jöhet létre, melyek már eleve el vannak látva a megfelelő technológiával. Elsősorban érzékelők és chipek szükségesek. Az intelligensparkolás-vezérlők, a riasztóval felszerelt térfigyelő kamerák vagy az online pénztárgépek is ebbe a kategóriába tartoznak. Valóban szinte korlátlan felhasználási lehetősége van az ilyen rendszereknek az élet minden területén. A korszerű farmokon például ma már szenzort helyeznek el a szarvasmarhák gyomrában, hogy az állatok állapotáról azonnali és pontos információkat kapjanak a gazdák. A tejhozam mennyiségének és minőségének szabályozását lehet elérni ezzel, a cél pedig a profit maximalizálása. De az ilyen rendszerek által egész gyártósorok is távolról üzemeltethetővé válnak.

AZ INFORMÁCIÓ MINT FEGYVER

Az információs gazdaság az információs társadalommal együtt alakult ki. Az ilyen társadalmakban az információ megszerzése, birtoklása, terjesztése és felhasználása felértékelődik, a gazdaság meghatározó részévé válik. Az információs társadalomban az információ különleges értéket képvisel, melynek birtoklása gazdasági, politikai, hadászati és egyéb előnyökkel jár. Ilyen szempontból az információ fegyvernek is tekinthető. Az adatok, az információ mennyiségének drasztikus megnövekedése azonban kellemetlen mellékhatásokkal is járhat. Gyakran találkozhatunk olyan írásokkal, tanulmányokkal, melyekben információs túlterheltségről olvashatunk. Ennyi információt már nem lehet feldolgozni, abszurddá vált a helyzet, összeomlás következik – ezzel riogatnak bennünket. Azt hinnénk, ez egy újabb kori jelenség. Pedig nem! Már az ókori filozófusok is ezzel ijesztgettek. A 17. században élt ír katonaorvosról később Barnaby Rich szindrómának nevezték el az aggodalmat az irodalom, szakirodalom, a felhalmozott tudás megszaporodása, exponenciális túlcsordulása, féktelen burjánzása miatt. Barnaby Rich (1540–1617) csaknem 500 évvel ezelőtt úgy vélte, hogy az emberiség nehéz helyzete hozta önmagát egy feldolgozhatatlan, áttekinthetetlen tudásmennyiség felhalmozásával. Megmosolyogjuk, egyben felmerül a kérdés, vajon mit mondana Barnaby Rich, ha megismerné az internet adta lehetőségeket?

Valójában az a helyzet, hogy nem igazán kell tartani az információs túlterheltségtől. Az egyébként tényleg elképesztő információáradatra úgy is tekinthetünk, mint egy hatalmas könyvtárra, melyből nem kell minden kötetet elolvasnunk. Az viszont valós veszélynek, vagy legalábbis megoldandó problémának tekinthető, hogy az információk áttekintésének, kezelésének módszerei lassabban fejlődnek, mint amilyen tempóval növekszik az elérhető információ mennyisége. A jövőben az igazi gondokat ez okozhatja majd.

NAGYON AZ AGYON MÚLIK

A tudás, a gondolkodás az emberi civilizáció, a fejlődés, az előrehaladás mozgatórugója. Az egyéb tényezők valójában mindig is csak másodlagos szerepet játszottak. Ma is így van ez. Hiába a korszerű felszerelés, tudományos háttér, felhalmozott tudás, ha nincsenek megfelelő szakemberek, akik azt használni, hasznosítani, fejleszteni tudják. Egyedül a tudományos megközelítés tárhat fel előttünk olyan utakat, melyek a szó valós értelmében is előre, és nem hátrafelé vezetnek. A gazdasági válságokra, az energiahiányra, az éghajlatváltozásra, a szegénység és éhínség felszámolására tudományos megoldásokat kell, és remélhetőleg lehet is találni. A tudománynak van döntő szerepe, de felelőssége is, egy társadalom boldogulásában és gazdasági sikerességében.

Kutatások, fejlesztések, jó szakemberek és tudás nélkül sajnos semmi jóra nem számíthatunk a jövőben. A demográfiai mutatók vészt jóslóak. Ezt jelentősen tetézi az a folyamat, amit agyelszívásnak hívnak, ami a fiatal és tehetséges szakemberek elvándorlását jelenti. Viszont az a tény, hogy agyelszívás tekintetében a világ élvonalához tartozunk, egyben azt mutatja, hogy nálunk sok a tehetséges ember, valamint, hogy talán az oktatási rendszer sem olyan katasztrofális. Képzetlen és tehetségtelen „agyakat” ugyanis nem szoktak elszívni sem.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége