Egyetlen kötelesség: megmaradni

A cikkhez képgaléria tartozik.

1848 hősei a törvény és igazságosság alapján működő rendért küzdöttek, a polgári átalakulás, és a nemzeti önbecsülés mellett döntöttek, küzdelmükkel a nemzet méltóságát teremtették meg újra – fogalmazott dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap este az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségén a szabadkai Jadran színpadon.

A rendezvényen továbbá beszédet mondott Gulyás Gergely, magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki felszólalásában a méltányosság, a türelem és az arányérzék szerepét hangsúlyozta a politikában, ugyanakkor a szerb–magyar megbékélés jelentőségéről is szót ejtett, hangsúlyozva, hogy a szerb állam egyedülálló módon nem nem veszélyként érzékelte a nemzeti összetartozás megerősödését.

Gulyás Gergely szavai szerint 1848 hőseinek tettei ma is példaként szolgálnak.

– Végigtekintve a 20. század világháborúkkal és megszállásokkal, istentelen és embertelen diktatúrákkal, Trianonnal, forradalmakkal és rendszerváltozásokkal teli történetét, sőt túl a 21. század első negyedén, elmondhatjuk, hogy amikor nehéz idők járnak felettünk, a 48-asok példája vezet bennünket a küzdelemben. Ezért indult 1956 a Bem-szobortól, és ezért tűzünk kokárdát mindannyiszor mi is, ha a magyar szabadságért kell küzdeni – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az 1848-as forradalom híre három nap alatt ért Szabadkára, ahova Spelletich Bódog hozta meg a forradalom hírét, és a kaponyai csárdánál megvívott csatára is kitért.

– 1848 korszakos alkotásainak, a jogegyenlőség, közteherviselés, a szabad sajtó, a népképviselet helyzetén ma is megmérhetjük, hogy áll Magyarország. Igaz ez akkor is, ha már több mint száz esztendeje, a magyar állam és a magyar nemzet sorsa jelentős részben sokszor állami hatalmak által meghatározottan különvált. Az anyaország felelőssége ettől nem szűnt meg, csak lehetőségei változtak meg. A nemzet egysége nem földi határok kérdése. Ezért Szabó Dezsővel hirdetjük, minden magyar felelős minden magyarért, minden magyar számíthat ránk, és mi is számítunk minden magyarra – fogalmazott a miniszter.

ŐSZINTE SZÖVETSÉG
Gulyás Gergely kifejtette, hogy Magyarország szomszédai közül csak kevesen értették meg, hogy a nemzeti összetartozás nem irányul senki ellen. A magyarországi kisebbségek is azzal gazdagítják az országot, ha nyelvükben, kultúrájukban egy másik nemzet részei maradnak, és a magyarok kultúrája őseik földjén ugyanígy gazdagítja a szomszédos államokat. Ezt a miniszter szavai szerint az elmúlt másfél évtizedben csak a szerb állam értette meg. Ennek talaján sikerült egymásnak megbocsátani mindazt, amit sokáig megbocsáthatatlannak tartottunk. A két ország között egy őszinte szövetség van, a két ország vezetője között pedig az érdekeken messze túlmutató barátság, ami leginkább a VMSZ-nek és Pásztor Istvánnak köszönhető.

– Mérsékelt, tartózkodó, ezeréves veszélyösztönnel szemléli a világ jelenségeit a magyar, hisz ezer éve ugyanazok az erővonalak metszik a magyarság életvonalait. A magyar nem kegyetlen, viszont a történelmi sorsa méltányosságra és óvatosságra tanította. Ezer éven át egy kis nép, amely nagyhatalmak állandó viharzónájában él, megtanulja, hogy egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben: megmaradni. Túlzással, igazságtalansággal, méltánytalansággal, vad indulatokkal, kegyetlenséggel lehet hódítani, megmaradni csak méltányossággal, türelemmel és arányérzékkel lehet, figyelmeztet Márai Sándor – hallottuk Gulyás Gergelytől, aki azt is hozzátette, hogy felismerve nemzetünk alapvető fontosságú érdekeit, a legfontosabb, hogy megtaláljuk az együttműködés lehetséges módjait a szomszédainkkal, szövetségeket kell kötni és keresni.

A BÁTOR KIÁLLÁS MEGHOZZA GYÜMÖLCSÉT 
Dr. Pásztor Bálint beszédének felvezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Jadran színpada utoljára ad helyszínt a párt rendezvényeinek, hisz a közelmúltban átadták a felújított Népszínházat, ami méltóbb körülményeket biztosít az ünnepeknek.

– 1848 hősei a törvény és igazságosság alapján működő rendért küzdöttek, a polgári átalakulás, és a nemzeti önbecsülés mellett döntöttek, küzdelmükkel a nemzet méltóságát teremtették meg újra. Az 1848. április 11-én szentesített áprilisi törvények a magyar történelem egyik fordulópontját jelentették, megteremtették a modern polgári Magyarország jogi alapjait. Programot jelentett mindez a következő évtizedekre. A 48-as hősök bátorsága nélkül most nem létezne és nem létezhetne a mai értelemben vett magyar nemzet, de a gazdasági és kulturális fellendülést eredményező kiegyezés sem jött volna létre. Időnként erőt kell mutatni ahhoz, hogy tiszteljék a nemzetet, és ha nem is azonnal, de a bátor kiállás meghozza a gyümölcsét – mondta Pásztor Bálint, hangsúlyozva, hogy a vajdasági települések is a kiegyezést követő évtizedekben nyerték el mai alakjukat.

A VMSZ elnöke elmondta, hogy 1848 márciusában a nemzet megmozdult, a 12 pont kimondása bátor tett volt, a cselekvő és felelős hazafiság példája, és emiatt március 15-e az egyik legjelentősebb és legszentebb nemzeti ünnepünk, amire 56 vajdasági településen is megemlékeznek. A magyar nemzet azért sikeres, mert a szabadság eszményét mindig a józanság tartotta egyensúlyban.
Pásztor Bálint visszatekintett a 2025-ös tavaszt meghatározó tüntetéshullámra is.

– Tavaly tüntetések, indulatok és negatív hangulatkeltés díszletévé akarták tenni március 15-ét. A rombolás és a haraggyűjtés jelent meg programként a másik oldalon. A márciusi ifjak öröksége viszont az építés szelleme, a felelősség hazafiság példaképe. A folyamatosan dühre építő politika eredménye a bizonytalanság erősödése, a felelősség nélküli hangoskodás – fogalmazott Pásztor Bálint, kihangsúlyozva, hogy a VMSZ a normalitás hangját képviselte, és képviselői a józanság elvei alapján működtették azokat az intézményeket, amiket rájuk bíztak. A politikus szavai szerint a közéleti kérdések megvitatása az intézményekben történhet, a parlament szerepe megkérdőjelezhetetlen, a demokrácia eszközeinek használata pedig kikerülhetetlen, a következetes munka és az intézmények melletti kiállás behelyettesíthetetlen.

A VMSZ elnöke emellett kitért a magyar–szerb történelmi megbékélésre, és hangsúlyozta annak vívmányait, lehetőségeit.

A LESZ PROGRAMJA
Dr. Pásztor Bálint Széchenyi Istvánt idézve, miszerint Magyarország nem volt, hanem lesz, beszédében meghirdette a lesz programját, ami a vajdasági magyar közösség számára azt jelenti, hogy tagjai megbecsült polgárok lehetnek a szülőföldjükön, dolgozhatnak, tanulhatnak, vállalkozhatnak, és megőrzik nyelvüket, hitüket, kultúrájukat, amihez a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács kialakította a megfelelő intézményrendszert.

– Lesz és van magyar óvoda, lesz és van magyar osztály, lesz és van néptánccsoprot és kórus, lesz és van működő helyi vállalkozások sorozata, lesz és van fiatal magyar család, amely itthon építi a jövőjét. A közösség számíthat a a VMSZ-re és az MNT-re, de úgy is mondhatnám, a közösség itthon csak a VMSZ-re és az MNT-re számíthat. De lesz és van Magyarországnak nemzeti kormánya. Mindenben partnerünk Orbán Viktor miniszterelnök úr. A közösség, a vajdasági magyar közösség számít rá és támogatjuk, a józanság, a biztonság a nemzeti összetartozás oldalára kell állnunk. Ott is álltuk az elmúlt 16 esztendőben Orbán Viktor mellett – mondta Pásztor Bálint.

A politikus kifejtette, hogy Orbán Viktor győzelme nemcsak a magyarok és Magyarország érdeke, hanem Európa érdeke is, a nemzeti kormány kiszámítható hátteret biztosít a vajdasági magyarságnak, és partnerként kezeli a külhoni magyarokat. Pásztor Bálint kiemelte, hogy Orbán Viktor megvédte a magyarokat az illegális migránsoktól, akik jelenlétét mi itt Vajdaságban a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, de ugyanígy nem engedte meg, hogy a magyar nemzet háborúba sodródjon.

A rendezvényen számos magasrangú vendég képviselte magát, többek között, Magyar József belgrádi magyar nagykövet, Csallóközi Eszter, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint dr. Juhász Bálint, a tartományi parlament elnöke.

A beszédeket követően Szabadság-Harc címmel ünnepi előadásra került sor Juhász Gábor rendezésében. Az előadásban közreműködött a Dalkötő leánykórus, a Hungarikum Kettős, a Juhász zenekar, Kőműves Csaba Bence, Nagy Gábor és a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület néptáncosai. A produkció koreográfusa Brezovszki Roland volt.