Napjaink „új hatalmasai” helyrehozhatatlanul meg akarják semmisíteni az emberek identitását, annak hiányában ugyanis senki nem képes megvédeni az érdekeit, így könnyebben alávethető és kifosztható – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken, az Országház épületében tartott, „Halálra ítélve – papi sorsok ’56 után” című konferencián.
Kövér László házelnök, Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke, Ternyák Csaba egri érsek és Soltész Miklós államtitkár (Fotó: MTI)
A házelnök az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által közösen szervezett rendezvényen úgy fogalmazott, az identitás nélküli ember az az új eszménykép, „amelyeket az új idők, új hatalmasai kívánnak eszközként használni embertársaik alávetésében és kifosztásában”.
Ez a magyarázata annak, hogy napjainkban világszerte mentális és politikai támadás alatt áll minden olyan hagyományos intézmény, amely az emberek identitásának oltalmazására hivatott, vagyis a család, az egyház és a nemzeti állam – jelentette ki Kövér László. Hangsúlyozta: a jövőben az emberek saját identitásukhoz való joga kerül a legnagyobb veszélybe, aminek „elhárításában a demokratikus nemzetállamok természetes szövetségesei a keresztény egyházaknak”.
Kiemelte, a XX. században a kommunista és náci diktatúrák „különböző ideológiák jegyében, de ugyanazon cél érdekében lopták ki az isteneszményt az emberek szívéből”. Mindkét diktatúra igyekezett elfojtani az emberi identitás egyes elemeit, míg másokat el akart torzítani, végül mindkét kísérlet hasonlóan sötét barbárságokat eredményezett és százmilliók életét követelte – fejtette ki.
A TRANSZHUMANISTÁK SZÉP ÚJ VILÁGA
Most azonban a kommunizmustól és a nácizmustól eltérően az emberi azonosságtudatnak nem pusztán csak egyes elemeit, hanem teljes egészét el akarják törölni azok, „akik a tőke soha nem látott koncentrációjának és vele a tömegmanipuláció soha nem látott hatékonyságú technológiájával” elég erősnek érzik magukat erre – mondta Kövér László.
A kormánypárti politikus szerint ők magukat transzhumanistáknak nevezik és azt hirdetik, hogy a technológia fejlődése elhozta azt az időt, amikor az ember önmaga képes a mesterséges evolúcióra. Emellett azt is állítják, hogy az ember genetikai, nemi, családi, vallási és nemzeti identitása csak kolonc az emberiség nyakán, és mielőbb meg kell szabadulni azoktól – fejtette ki.
AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG
Kövér László elmondta, a 2010-ben indított konferencia-sorozattal azon magyarok előtt kívánnak tisztelegni, „akik a történelemben legyőzetve váltak győztesekké, akikért nem szólt a harang, és akikről évtizedekig nem szólhatott a szó sem”.
Az idei konferencia a keresztény egyházak azon mártír és mártírsorsú papjaira emlékezik, „akik egy istentelen és embertelen politikai rendszerben segítették embertársaikat Istenbe és emberségbe vetett hitének megőrzésében” – húzta alá a házelnök.
Erről szólva történelmi tapasztalatnak nevezte, „hogy az istentagadásra épülő politikai rendszerek elkerülhetetlenül emberellenessé válnak, és mindig emberölésbe torkollnak”.
„Akik ugyanis Isten halálát hirdetik, azok mindig készen állnak az emberélet kioltására is” – fogalmazott Kövér László. Hozzátette, a második világháború után több mint négy évtizedig Magyarország egy ilyen rendszernek vált a foglyává, akikre pedig ma emlékeznek, valamennyien ennek a kommunista rendszernek az áldozatai és vértanúi.
A kormánypárti politikus beszédében emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy mindennek előzménye a Tanácsköztársaság időszaka, amikor alig több mint négy hónap alatt elsősorban vidéken tomboló terrorista különítményesek tucatnyi olyan papot öltek és kínoztak meg, akiknek nevét csak részlegesen őrizte meg az utókor emlékezete.
Kövér László felidézte, a korábbi évek rendezvényein az első világháború után az „önvédelem erényét felmutató, és a magyar becsületet megmentő” Székely Hadosztályra; a felvidéki magyar sorsot megtestesítő gróf Esterházy Jánosra; a több mint tízezer fős áldozattal járó délvidéki magyar mártíriumra és a szovjet gulág kárpátaljai magyar áldozataira; a „sztálinizmus időben és térben messzire vetülő árnyékára”; továbbá a magyar lelki túlélésben segítő 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek.
A TITKOSRENDŐRSÉG KITETT MAGÁÉRT
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ismertette: az 1956-os forradalom utáni megtorlásnak nagyon sok papi áldozata volt, összesen 176 egyházi személyt hurcoltak meg. A legtöbb, 27 papot a győri egyházmegyéből ítéltek el, de a szombathelyi egyházmegyéből is 17 papot vettek őrizetbe.
Veres András beszélt arról is: az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) a forradalom előtt és után is rengeteg paptól vonta meg működési engedélyét, a „buzgó papok bebörtönzésével” pedig a hatalom nemcsak a papok, a hívek körében is félelmet kívánt kelteni.
A titkosrendőrség hihetetlen buzgalommal leste a papok magánéletét, de a papság jelentős része mégsem ijedt meg annyira a hatalomtól, mint amennyire az ÁEH szerette volna.
Kiemelte: ebben alighanem része volt XII. Piusz pápa magyarok melletti kiállásának is, aki 1956 őszén két hét alatt négy felhívást tett közzé a magyar forradalom mellett. Olaszország minden templomában felolvasták a pápai körlevelet, amelyben XII. Piusz arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a magyarokért.
XII. Piusz, bár közvetlenül nem tudott beleavatkozni a forradalmi eseményekbe, írásaival jóval nyíltabban állt a forradalom mellé, mint bármely politikus vagy akár az ENSZ – mondta az MKPK elnöke.
A MÁRTÍROK TANÚSÁGA
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: a vértanúk előbb mindig tanúk voltak, csak azután mártírok. Sorsuk nemcsak a haláluk, hanem egész életük is volt, és mártíromságuk csalhatatlanul megvilágítja azt az ideológiát, amely felhatalmazást adott végrehajtóinak, hogy emberéleteken átgázolva érje el célját.
A megfélemlítés, a bosszú, a példastatuálás ezért szükségszerűen nem hagyhatott érintetlenül olyan társadalmi csoportokat sem, amelyek még a forradalom idején is a méltányosság és az igazságosság elveit jelenítették meg. Nem maradhattak tehát ki az egyházak sem, a hamisságában leleplezett diktatúrának a forradalom bukása után rajtuk ugyanúgy bosszút kellett állni – mondta Bogárdi Szabó István.
Székely János szombathelyi megyés püspök Brenner Jánosról és boldoggá avatási eljárásáról tartott előadásában elmondta, az 1957. december 15-én meggyilkolt rábakethelyi káplán boldoggá avatási eljárása még 1999-ben kezdődött. Az első, egyházmegyei szakaszban azt vizsgálták, hogy a helyi egyházi közösségben szentként tisztelik-e.
Brenner János boldoggá avatási szertartása május 1-jén Szombathelyen lesz.
