2024. május 10., péntek

Mit kezdjünk a nyaraláson fennmaradt valutával?

Szerbiában tizenhárom külföldi pénznem váltható be

Hazajövünk a nyaralásról és nem tudjuk, hogy mitévők legyünk a megmaradt külföldi valutával. Az utazók többsége nem bajlódik az átváltással, vagy félreteszi a következő alkalomra az aprópénzt, amikor ismét útnak indul, vagy még a repülőtéren igyekszik elkölteni. Mi a helyzet akkor, ha szeretnénk megőrizni a nagyobb mennyiségű külföldi fizetőeszköz értékét? Illetve mit kezdhetünk itthon a török lírával, a japán jennel, illetve az egyiptomi fonttal?

Nincs gond az eurós címletekkel  (Fotó: Dávid Csilla)

Nincs gond az eurós címletekkel (Fotó: Dávid Csilla)

Néhány újvidéki pénzváltót végigjárva azt tapasztaltuk, hogy kevés az olyan, amelyikben a valuták többsége átváltható. A török líra mellett a japán jent, a kínai jüant, a cseh koronát, a román lejt, a macedón dénárt, valamint az egyiptomi fontot sem lehet átváltani hazai fizetőeszközre a szerbiai pénzváltókban. A hazai pénzváltók többnyire tizenhárom konvertibilis valutát tudnak kereskedni. Ezek az amerikai dollár, az angol font, a horvát kuna, az ausztráliai és kanadai dollár, az orosz rubel, a norvég, svéd és dán korona, a svájci frank, valamint a forint és az euró. A szerbiai bankok pedig főként dollárt, eurót, fontot, rubelt és frankot váltanak át hazai fizetőeszközre – tudtuk meg a Kamatica pénzügyi hírportál adataiból.

Magyarországon közösségi platformok alakultak

Lényeges a különbség a pénzváltók vétel- és eladási árai között. Ezt a problémát igyekeznek megoldani a közösségi pénzváltóplatformok, amelyek révén, kiiktatva a pénzváltók hasznát, az eladó és a vevő egyaránt jól jár.

Két magyar hátterű cég, a Midrate és a Fuger, az év eleje óta működtet közösségi pénzváltót. A valutát eladni és venni szándékozók itt egy közös platformon találhatják meg egymást, és intézhetik a pénzváltást középárfolyamon, egyéb költségek nélkül. Az internetes oldalon néhány kattintással meg lehet adni, hogy milyen valutát szeretnénk eladni, illetve venni.

Mindkét közösségi tér arra épít, hogy a felek a megállapodást követően megbeszélnek egy helyszínt, ahol megvalósul a pénzcsere. Az alapszolgáltatás mindeddig ingyenes, de külön díj fejében hamarosan extra szolgáltatások is kaphatók a platformokon. Pénzbe kerül majd, ha valaki egyszerre többfajta valutával szeretne üzletelni, ezenkívül egy adott összegű tranzakció felett fizetni kell az ügyletért. A vállalkozók a budapesti tesztidőszak után a nemzetközi megjelenést tűzték ki célul.

MARADJON DEVIZASZÁMLÁN?

Ha viszonylag rövid időn belül szükségünk lesz a külföldi valutára, nem érdemes visszaváltanunk, hiszen az oda-vissza váltás költségei együttesen akár több százalékot is kitehetnek. A banki szakemberek szerint a megmaradt pénzt érdemes devizában megnyitott és vezetett bankszámlán elhelyezni. Ezen a devizaszámlán a pénz biztonságban van. További előny, hogy a számlára befizetett készpénzt a bank a devizaárfolyamon tartja nyilván. Ez az árfolyam kedvezőbb a pénzváltók árfolyamánál, így ha a későbbiekben mégis át szeretnénk váltani a pénzt, kedvezőbb átváltási árfolyamot érhetünk el, mint egy pénzváltónál. Mindemellett azonban számolnunk kell az adott devizanem dinárhoz viszonyított árfolyamváltozásával is. A devizaszámla nyitása általában költségekkel jár, nyitási, számlavezetési és egyéb díjakkal kell számolnunk.

VISSZA SE VÁLTANI?

A hazai internetes közösségi fórumokon kutatva kiderült, hogy a tapasztalt utazók többnyire nem bankban őrzi a megmaradt valutát, sőt sok esetben vissza sem váltják. Egy-egy valutát ugyanis két különböző országban is el lehet költeni. A rendszeres utazók másik bevett gyakorlata, hogy barátoknak ajándékozzák a maradék költőpénzt. A tapasztalt utazók azt javasolják, hogy az adott országban váltsunk dollárért vagy euróért helyi valutát, mert a kétszeres váltás is jobban megéri, mint az itthoni, hiszen a vétel- és az eladási ár között nagyon nagy a különbség.

HOL ÉRTÉKESÍTHETŐ A FÉMPÉNZ?

A nyaralásról hazatérve leginkább a megmaradt aprópénz csörög a pénztárcánkban. A fémpénzekben megmaradt eurót a hazai pénzváltók többsége beváltja, ha ezt a cég politikája megengedi, a hazai bankokban viszont nincs lehetőség ilyen tranzakcióra.

Az érmék súlya és a bonyolult szállítás, valamint elszámolás miatt a bankok nem tudják beváltani az eurót ilyen formában. A hazai pénzváltók némelyikében viszont a megmaradt aprópénzt át tudják váltani dinárra vagy az eurós érméket nagyobb címletekre.