A Tarcal-hegység kutatója

Dragiša Savić biológus 1600 gombafajt írt le a Fruška Gora Nemzeti Parkban – Több, mint harminc csodálatos orchideafaj virágzik

Gergely József

2017. június 11., 12:46 >> 2017. június 11., 19:34

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Dragiša saját mikroszkópján végzi a mikrogombák meghatározását (Gergely József felvétele)

Dragiša saját mikroszkópján végzi a mikrogombák meghatározását (Gergely József felvétele)

Egy biológust a kutatás, a felfedezés öröme élteti és motiválja a munkában. A bánáti Tamásfalván született 48 éves Dragiša Savić, a Fruška Gora Nemzeti Park biológusa annak idején botanikából diplomázott az újvidéki Biológia Karon, majd Belgrádban magiszteri fokozatot szerzett, tavaly pedig az anyaegyetemén doktorált mikrogombákból. Azon kevés biológusok egyike, aki naponta járja a természetet, az ő feladata dokumentálni a nemzeti parkban található növény-, gomba- és állatfajokat. Ez a lista mára meghaladja a 4200 nevet.

Dragiša vérbeli terepbiológus, az elmúlt hat évben, amióta úgymond ráfeküdt a gombákra, főleg a mikrogombák kutatására, nem kevesebb, mint 350 fajt írt le, amelyeket előtte még senki sem dokumentált Szerbiában.

Úgy tűnhet, hogy Szerbiában a Fruška gorán él a legtöbb gomba, holott csak arról van szó, hogy kevesen foglalkoznak tudományos alapossággal a mikrogombák behatóbb tanulmányozásával. Meghatározásuk nem könnyű feladat, aprólékos és sokszor eredménytelenül végződő munka ez. Ezért van az, hogy kevesen foglalkoznak hivatásszerűen a mikrogombákkal Szerbiában. A terepi gyűjtő munka után következik az időigényes és macerás labormunka. A nemzeti park Kamenicán lévő központi épületében lévő irodám laboratórium is egyben, fényképezőgéppel és számítógéppel összekapcsolt, jó minőségű mikroszkópok nélkül nem lehetséges a fajok elkülönítése. Először a terepen erős kézi nagyítóval vizsgálom meg a gyanús növényi maradványokat, állati ürüléket, hogy van-e rajtuk valamilyen kisebb-nagyobb gombatelep, amit esetleg a mikroszkóp alatt is érdemes lehet megvizsgálni.

Nagy termetű füles kosbor a Fruška gora lankáin (Gergely József felvétele)

Nagy termetű füles kosbor a Fruška gora lankáin (Gergely József felvétele)

A tavaszi hónapokat követően hamar kiszárad a Fruška gora talaja, a nyár a legtöbb gomba számára a nyugalmi periódus, de láthatatlanul akkor is jelen vannak a környezetünkben és várják, hogy nedvesebb, szaporodásra alkalmas körülmények alakuljanak ki.

Az általam talált új mikrogombák közül több még a tudomány számára is teljesen új felfedezés, előtte senki sem írta le őket. A laikusok számára nem sokat mondó Lachnum nemzetségből két új fajt határoztam meg, ezeket külföldi tapasztalt szakemberekkel ellenőriztettem le. A szabad szemmel láthatatlan apró részletek döntik el egy-egy faj hovatartozását. Például, hogy milyen kristályok, üregek vannak a gombaszőrökben. A múlt hét végén találtam meg az 1600. gombafajt a Fruška gorán, ez egy bogarakon élősködő parazita gomba. Amikor 2005-ben a nemzeti parkhoz kerültem, a nyilvántartásba vett gombafajok száma alig haladta meg a kétszázat.

Milyen hegy a Fruška gora, és mennyire gazdag az élővilága?  

A bíborkosbor az egyik legszebb orchideánk (Gergely József felvétele)

A bíborkosbor az egyik legszebb orchideánk (Gergely József felvétele)

Aki kitartóan keres és kutat, mindig találhat újabbnál újabb növény- és állatfajokat. A természet is változik, egyes érzékenyebb fajok eltűnnek, mások pedig az emberi tevékenység nyomán inváziószerűen elszaporodnak. A hegység legjobban megőrzött, kilencven százalékban erdő borította 27 000 hektáros területén alakították ki annak idején a nemzeti parkot. Füves tisztásokból viszonylag kevés van. Sziklás ormokra és fenyves erdőkre pedig itt ne számítson senki, viszonylag alacsony röghegység a miénk. Elég sok a forrás, több mint 170 van belőlük, de ezek zöme ilyenkor nyár elején már elapad, a patakok kiszáradnak, ezért kevés a gombagyűjtők által kedvelt nagyméretű ehető kalapos gomba.

A hegység korábbi kutatóinak is köszönhetően tudjuk, hogy több mint 1500 növényfaj (70 fás szárú) él a nemzeti parkban és környékén, közülük a legattraktívabban a kosborfélék, vagy orchideák, amelyekből eddig 31 fajt sikerült beazonosítani. Terepjárásaim során magam is találtam néhány újabb orchideafajt, ami a Fruška goráról még nem volt kimutatva. Még várható, hogy találunk újabb növényfajokat, amelyek száma megközelítheti akár a másfél ezret is. A növények és gombák mellett a több száz rovarfaj kínál még számos felfedezni valót. A Fruška gora madárvilága is igen jelentős a maga 220 eddig meghatározott fajával.

A nemzeti park élővilágának a dokumentálása mellett mi a feladatod?

A korhadó növényi részek mellett az állati ürüléken is számos gombafaj él (Gergely József felvétele)

A korhadó növényi részek mellett az állati ürüléken is számos gombafaj él (Gergely József felvétele)

A rendszeres terepbejárások alapul szolgálnak a természetvédelmi programok kidolgozásához a nemzeti park területén. Amikor az első parlagisas-fészket megtaláltuk, a fészek széles környezetét átminősítettük a legszigorúbb védettséget előíró első zónává. Itt mindenfajta erdészeti, fakitermelési munka tilos, a természetjárók, a turisták sem lófrálhatnak csak úgy a zavarásra érzékeny faj közelében. Összesen három pár parlagi sasról tudtunk a Fruška gorán, jelenleg két pár fészkelése biztos.

Több éve már úgy próbálunk segíteni a ragadozó madaraknak, hogy megszervezzük a téli etetésüket. Az egyik felhagyott kőbánya területén alakítottunk ki etetőhelyet, amelyre a téli hónapokban rendszeresen viszünk ki a jószágfarmokon elhullott, állatorvosilag ellenőrzött tetemeket, főleg disznódögöt, ami azután a sasok túlélését segíti az ínséges téli hónapokban. Az etetőre leggyakrabban a nemzeti parkban és a Duna mentén szép számban költő rétisasok járnak, de ölyvek és más ragadozó madarak is felkeresik. A kiemelten védett fajok monitorozása, azaz az állomány folyamatos figyelemmel kísérése és a veszélyeztető tényezők elhárítása is a biológus feladta. Az Biológia Karról rendszeresen jönnek terepgyakorlatra az egyetemisták, akiket elkalauzolok a terepen, és igyekszem miden érdekeset megmutatni nekik – mondta Dragiša.

Minden rovarfajnak van parazita gombája (Gergely József felvétele)

Minden rovarfajnak van parazita gombája (Gergely József felvétele)

Közelről mutatkozik meg a vitézkosbor szépsége, apró sisakos vitézekre emlékeztetnek az egyes virágok (Gergely József felvétele)

Közelről mutatkozik meg a vitézkosbor szépsége, apró sisakos vitézekre emlékeztetnek az egyes virágok (Gergely József felvétele)

Érdemes felkeresni, megnézni Dragiša honlapját, amelyen látványos, színes fotókon mutatja be a Fruška gorán eddig talált növény-, állat- és gombafajokat (www.naturefg.com).

Gomba: élet és halál

Gombák nélkül nem lenne kenyerünk és borunk sem. Az erjesztőgombáknak ezen kívül még nagyon sok élelmiszert, tejtermékeket, sajtokat stb. köszönhetünk. A gombák mindenütt ott vannak, a levegőben lebegő spóráik csak arra várnak, hogy szaporodásra alkalmas táptalajt találjanak, ami lehet egy gyümölcsfa kergén keletkezett repedés, egy seb a bőrünkön, vagy egy repülő rovar. A parazita gombák több rovart pusztítanak el, mint bármilyen már rovarevő állat. A kártevők elleni biológiai védekezésben a gombák kínálta lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva. Gombák és baktériumok nélkül az elpusztult élőlények lebontása, az anyag körforgása is elképzelhetetlen lenne a természetben.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2019     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap
ISO9001 sertified
ISO14001 sertified
IQ NET sertified

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila