A Legfelsőbb Ügyészség Kollégiuma megvitatta azokat az igazságügyi törvényeket, amelyeket nemrégiben fogadott el a köztársasági képviselőház. A kollégium egységes álláspontja szerint nem a törvénynek megfelelően lefolytatott eljárásban szavazták meg a képviselők a törvénymódosításokat, amelyek eltérnek az igazságszolgáltatás alkotmányos reformjaitól. Szerintük a törvényhozás elállt a reformtól, amikor az ügyészségről, az Ügyészi Főtanácsról, valamint a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényt elfogadták. Az adott törvények kapcsán Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője tegnap kijelentette, hogy azokat az eljárási szabályzattal és a parlamentről szóló törvénnyel összhangban hozták meg. Hozzátette, azok nem változtattak semmit az ügyészségek működésében azonkívül, hogy az ügyészek tájékoztatása mostantól az Ügyészi Főtanács hatáskörébe tartozik.
A legfőbb ügyész hétfőn tartotta meg a Legfelsőbb Ügyészség Kollégiumának ülését, amelyen a Legfelső Ügyészség ügyészei mellett jelen volt még a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészség főügyésze, a háborús bűnökkel foglalkozó ügyészség képviselője, illetve az újvidéki, a kragujevaci és a niši Fellebbviteli Ügyészség főügyészei is.
Az ülés után kiadott közleményükben rámutattak, hogy az említett törvények módosításával kérdésessé vált az ügyészségek és ügyészek önállósága, amit az Alkotmány szavatol, és amit a nemzetközi standardok megkövetelnek. Emellett az állam elkötelezte magát, amikor az Európai Unióhoz való társulási folyamatban kötelezettségeket vállalt.
– Habár a nyilvánosság előtt úgy mutatták be, hogy az igazságszolgáltatás területén végrehajtott törvénymódosítások hozzájárulnak az ügyészségek tevékenységének hatékonyságához, ezen a területen nem történt elemzés, sem konzultáció az illetékes állami szervekkel. A kollégium álláspontja szerint az új jogi megoldások lényegében megkérdőjelezik az ügyészség egészének működését, főként a szervezett bűnözés ellenes ügyészség és a csúcstechnológiai bűnözés ellenes különleges ügyészség, valamint a Belgrádi Harmadik Alapfokú Ügyészség működését – áll a közleményben.
A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy az ügyészség a közérdek védelmében végzi tevékenységét, különös tekintettel azokra a büntetőeljárásokra, amelyekben a fent említett ügyészségek jelenleg is eljárnak, és ezek a módosítások közvetlenül megkérdőjelezik az illetékes ügyészségek Alkotmány és törvény által meghatározott szerepük betöltésének lehetőségét – fogalmaztak. Éppen ezért a kollégium döntése alapján minden jogi eszközt felhasználva, a Legfelső Ügyészség, mint felhatalmazott testület, javaslatot nyújt be az Alkotmánybírósághoz az adott törvények alkotmányosságának és törvényességének felmérésére.
Az adott törvényeket az államfő is aláírta annak ellenére, hogy az Európai Unió figyelmeztetett arra, hogy azokat felül kell vizsgálni és össze kell hangolni az európai standardokkal. Brüsszel is kritikával illette azokat, és az eurointegrációs folyamatban visszalépésnek nevezte. Az adott törvénymódosítások ellen hétfőn Újvidéken tüntetést is szerveztek, amikor ügyészek, bírák és ügyvédek vonultak az utcára, azt üzenve, hogy nincs igazságszolgáltatás és független bíróság szabad ügyészek nélkül. Kiemelték, a törvénymódosítások nem reformtörekvések, hanem támadás az igazságszolgáltatás felé. Egységes fellépésre szólították fel az ügyészeket, bírákat és ügyvédeket.
Milenko Jovanov a K1 televízióban kiemelte, az adott törvényekről szóló parlamenti vita során pártársát, Uglješa Mrdićet támadták, kétségbe vonták szakmai felkészültségét, miközben az Alkotmány a törvények beterjesztőjeként mindenekelőtt a parlamenti képviselőket emeli ki.
– Képzeljük el, hogy Uglješa Mrdić földműves és népképviselő. Joga van törvényeket beterjeszteni bármiről Szerbiában? Joga van, mert erre jogosítja fel az Alkotmány. Sehol nem írja, hogy a képviselő csak azokról a területekről terjeszthet be jogszabályt, amelyekre a szaktudása kiterjed – emelte ki Jovanov.
Attól a pillanattól kezdve, hogy Mrdić beterjesztette az igazságügyi törvényeket egészed addig, hogy azok elfogadásra kerültek, nem esett szó arról, mely részekben sértik az Alkotmányt – hangsúlyozta a képviselő.
