Meg kell tartani az ember központi szerepét a mesterséges intelligencia fejlődésében is – mondta Dušan Mijović, a Jövő és az MI csúcstalálkozó (Future and AI summit) végrehajtó igazgatója az esemény megnyitóján kedden Belgrádban. Hozzátette: a találkozón a szakemberek arról egyeztetnek, hogyan könnyítheti meg a mesterséges intelligencia a mindennapokat anélkül, hogy az ember a technológia árnyékába kerülne. Az MI-t ugyanis az ember elsősorban a képességeinek fejlesztésére és a hatékonyságának növelésére kellene, hogy használja – emelte ki a végrehajtó igazgató.
Elmondta, hogy a csúcstalálkozón három fő téma keretében tárgyalnak az MI szerepéről és használatáról: az üzlet, az egészségügy és az oktatás olyan területek, amelyek az emberiség jövőjének tartóoszlopai. „Az, hogy a jövőben hogyan maradunk egészségesek, és hogyan tanulunk, a munkaerőpiacot is formálja: a képességek, amelyekkel ma rendelkezünk, nem lesznek elegendőek öt-hat év múlva” – fejezte ki álláspontját Dušan Mijović. Állítását felmérésekkel támasztotta alá, melyek szerint pár év múlva nem lesz szükség azoknak a képességeknek a 40 százalékára, amelyekkel ma rendelkezik az ember. Ezeket újak váltják fel, így az oktatásban és az üzleti életben is változásokra van szükség – mutatott rá a téma jelentőségére a végrehajtó igazgató.
ÉVSZÁZADOT HATÁROZNAK MEG A KÖVETKEZŐ ÉVEK
A csúcstalálkozón felszólalt Mihailo Jovanović, az Információs-technológiai és Elektronikus Közigazgatási Iroda igazgatója is. Beszédében kiemelte, hogy jelenleg még ismeretlen, merre fejlődik az MI a következő években. Elengedhetetlen, hogy az ember felkészüljön a változásokra és arra, hogy a lényeges fejlődést végrehajtsa a mesterséges intelligenciánál. Hisz tíz évvel ezelőtt, amikor a digitalizáció folyamata elkezdődött, még senki sem tudhatta, milyen szintre fejlődik és mennyi idő alatt. Manapság azt is nehéz feltételezni, hol tartunk majd három-négy év múlva, nemhogy előrelássunk tíz évet – mutatott rá a rohamos és kiszámíthatatlan fejlődésre a szakember.
Hangsúlyozta szakmai álláspontját, szerinte jelenleg a legfontosabb, hogy „felkaroljuk a mesterséges intelligenciát”, és lényegében alkalmazzuk a gazdaságban és a közigazgatásban. „Még az IT-cégeknek is változni kell, többet kell használniuk az MI eszköztárát, mert az, hogy milyen gyorsan és mennyire vagyunk készek használni az MI-t az elkövetkező tíz évben, az emberiség következő évszázadát határozza meg” – mutatott rá az ember változásának jelentőségére az igazgató.
Leszögezte: a technológia hihetetlenül gyorsan változik, így nagy változásokat kell végrehajtani számos rendszerben is. Ezek közül az oktatást emelte ki elsődlegesként: a szakember szerint ezen a területen teljes szemléletváltásra van szükség. Nem elég, hogy az általános vagy középiskolákban bevezessük a tantervbe az MI használatát: át kell alakítani a teljes hozzáállást és rendszert, azaz a jelenlegi oktatás alappilléreit kell lecserélni – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: a legsürgősebb a felsőoktatásban korszerűsíteni a programokat, amelyek sok helyen évtizedek óta változatlanok. Az új nemzedékek új tartalmakat keresnek, és ezzel a dinamikával a technológia lépést tart, így az oktatási rendszereknek is fel kell zárkózniuk a haladáshoz – nyomatékosította Jovanović.
ELÉRHETŐ ÚJ TECHNOLÓGIÁT ÉS KÉPZÉSEKET
Beszédében kiemelte, hogy az Információs-technológiai és Elektronikus Közigazgatási Iroda igyekszik vezető szerepet betölteni az ország digitalizációjában. Ezt elsősorban olyan infrastrukturális előrelátó projektekkel teszi, mint amilyen 2018-ban volt az az elképzelés, hogy a legmagasabb technikai és biztonsági előírásokra alapozva hozzanak létre állami adatbázisokat. Ilyen minőségű adatközpontja Szerbia mellett csak Lengyelországnak van – hangsúlyozta az igazgató. Majd kiemelte, hogy ezt követően bevezették az úgynevezett „szuperszámítógépet”, amelyet ingyenesen használhatnak az egyetemek, az intézmények és a tudományos-technológiai parkok is. A jó gyakorlatra hivatkozva a szakember szorgalmazta, hogy az állam egy új szuperszámítógépbe is beruházzon, amely az említettek mellett a gazdaság számára is elérhető lesz.
Jovanović a technológiai fejlesztések mellett kiemelte az Információs-technológiai és Elektronikus Közigazgatási Iroda azon tevékenységét is, amelyet a közigazgatásban dolgozók képesítése terén végez a tudásuk korszerűsítése érdekében. Jelenleg is zajlanak a képzések: a hónap végéig 500 hivatalnok szerzi meg a tudást a Microsoft Copilot használatához. Mindezt azzal a céllal, hogy elmélyítsék az MI használatát az elektronikus közigazgatásban, és biztosítsák a lakosoknak a lehetőséget arra, hogy könnyeden elbeszélgessenek az MI csevegőrobotjával a szükséges szolgáltatás igényléséről, legyen az időpont-egyeztetés a személyi igazolvány vagy az útlevél igénylésére, vagy akár a gyermekek óvodai és iskolai beíratása is – jelentette be az új fejlesztéseket az iroda igazgatója.
A csúcstalálkozón felszólalt Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke, valamint Ognjen Popović, a pénzügyminiszter segédje is, de olyan kiemelt szakemberek is tartottak beszédet, mint a Telekom Srbija cégóriás magas beosztású alkalmazottjai és kutatói.
Nyitókép: Beta
