2022. január 20., csütörtök

Perben haragban

Ismét nyugtalan a Balkán egy része. A feszültség és bizonytalanság nem új keletű, de az utóbbi napokban Boszniában ismét a tűzzel játszanak.

A bosnyák közösség megbízottja ugyanis a héten olyan lépésre szánta el magát, amellyel kihívta maga ellen az ottani szerbek és horvátok haragját, egyszersmind feldühítette Belgrádot. Az elégedetlenséget azzal váltotta ki, hogy Bosznia-Hercegovina nevében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) a Szerbiával szemben tíz évvel ezelőtt lefolytatott eljárást lezáró döntés ellen.

Lényegében ismét perbe fogta (a vádlottak padjára citálta) Szerbiát az 1995-ös srebrenicai vérengzés kapcsán. Vélhetően azért, mert elégedetlen az akkori ítélettel, amely ellen 2017. február 26-ig lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani.

Az ENSZ által működtetett ICJ egy évtizede arra jutott, hogy Srebrenicánál népirtás történt, amelyet „a boszniai szerb hadsereg tagjai követték el”. A testület ugyanakkor felmentette a szerb államot a kelet-boszniai városban elkövetett népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól. Az eljárást kezdeményező Szarajevó valószínűleg arra számított, hogy ennek az ellenkezője történik.

A bíróság Szerbiával kapcsolatban azt állapította meg, hogy meg kellett volna akadályoznia a cselekményt. Belgrád elfogadta az ítéletet, Boszniában azonban sok emberben csalódást keltett az ICJ állásfoglalása.

Szerbia időközben elismerte: Srebrenicán szörnyű bűncselekmények történtek, de szerinte a csaknem nyolcezer boszniai muszlim fiú és férfi meggyilkolását nem lehet népirtásnak minősíteni. A bosnyákok ebbe sehogy se tudnak belenyugodni, jóllehet Belgrád többször is bizonyította már (bizalomépítő gesztusokkal), hogy az 1992 és 1995 közötti boszniai háború után új és békés viszonyra törekszik a szomszédos országgal, ahol a szerb közösség államalkotó entitást képez. Aleksandar Vučić kormányfő 2015 nyarán részt vett a srebrenicai gyászszertartáson is, bár az ott megjelent tömeg egy része ezt nem méltányolta, s rátámadt.

A bosnyákok most újabb akciót indítottak. Azt állítják, hogy ezúttal még több bizonyítékuk van Szerbia ellen. Alighanem ezért is fellebbeztek, ami egyébként csak akkor lehetséges, ha (az elmúlt évtizedben) olyan perdöntő tények birtokába jutottak, amelyek az ítélethirdetéskor még nem álltak rendelkezésre.

Nem tudni, hogy Szarajevó valóban rendelkezik-e ilyenekkel. Ez akkor derül ki, ha a bíróság jóváhagyja az ítélet felülvizsgálatát. Ha erre sor kerül, az eljárás évekig is elhúzódhat. Vučić abban bízik, hogy új per esetén is olyan eredménnyel zárul a tárgyalás, mint 2007-ben.

Ő és a boszniai szerbek ugyanakkor bírálják a kezdeményezést. Vučić szerint a bosnyák–szerb viszony jelenleg nagyon hasonlít a háború előttihez. Ivica Dačić külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy ha ismét népirtás lenne a vád Szerbia ellen, az indulatokat gerjesztene az egész Balkánon.

A bizonytalanság, az elégedetlenség és a politikai feszültség jelenleg Boszniában a legnagyobb. Milorad Dodik, az ottani szerbek vezetője úgy véli: a törekvés igazi célja nem is az igazságszolgáltatás, hanem a nemzettársai elleni gyűlöletkeltés.

A szerbek elfogadhatatlannak, önkényesnek, sőt veszélyesnek tartják a bosnyák lépést. Bosznia háromfős államelnökségének horvát tagja sem támogatta a kezdeményezést.

A két nép képviselői attól tartanak, hogy a fellebbezés gerjesztette elégedetlenség és feszültség olyan súlyos válságba sodorja az országot, illetve a térséget, amilyenre a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás óta nem volt példa.

Bakir Izetbegović, a legfelsőbb boszniai államvezetés bosnyák tagja visszautasítja a vádakat, s alaptalan támadásokról beszél. Szerinte a felülvizsgálat egyedüli célja az igazság kiderítése, ami a kapcsolatok javítását szolgálná.

A történtek miatt fagyossá vált Belgrád és Szarajevó kapcsolata. Ez rossz előjel, még azok szemében is, akik nem hisznek a babonákban. Sokan máris attól tartanak, hogy ismét felszakadhatnak a régi sebek, megszólalnak a harci kürtök. (Az utóbbi lehetőség szerencsére túlzottnak tűnik.) Az érintettek közben hol egymásra, hol a nemzetközi közösségre mutogatnak, s közben mindenki a saját igazát bizonygatja.

A bosnyákok lépése azonban nemcsak a szerbeket és a Balkánt hozhatja kellemetlen helyzetbe, hanem Brüsszelt, valamint a boszniai béketeremtésen és konszolidáción ügyködőket is. A perújrafelvétel okozta válság ugyanis alapjaiban rengetheti meg eddigi erőfeszítéseiket. A történetének legsúlyosabb válságával küszködő EU-nak ráadásul a legrosszabbkor jött a fellebbezés, hiszen kihívást jelentene számára, ha annak nyomán egy új válsággóc jelenne meg a kontinensen.