1924, Párizs
Az újjáéledt magyar sport olimpiásza
II.
Somfay (Stromfeld) Elemér, vitéz – atléta, öttusázó, edző, szövetségi kapitány
1898. augusztus 28-án született Nagybecskereken. Egyesülete: MAC Budapest. Somfay Elemérre tornatanára és első „edzője”,Christián Jenő 1924. július 13-án a Torontál újság hasábjain így emlékezett vissza: „Büszkeséggel, vegyes örömmel teszek eleget az újságírói felkérésnek két okból: Először mert Somfay Elemér Nagybecskerek város szülöttje, másodszor meg azért, mert ő az én nevelésem. Most, hogy Somfay Elemér a párisi olimpia pentatlonjának második helyezettje 1 ponttal a világ legjobbjainak békés harcában a legnehezebb versenyszámban, a görög olimpiászokból majdnem csorbítatlanul átvett ötös versenyszámban – eszembe jut a tizenhat év előtti Becskerek, a gimnázium s annak sportolni vágyó gyerekhada, amelyhez akkor a kicsi Somfay Elemér is hozzátartozott. A tornateremben és a szabadban – az én kis hadseregem mindenütt velem és értem volt. Ezek közé az első tornászok közé tartozott a kis harmadikos Somfay Elemér is. Édesapja, Somfay János a »Torontál« akkori felelős szerkesztője s ma is itt élő becskereki lakos, ki tudja, hányszor szidott annyi meg annyi szülővel együtt, amiért én egész nap »megbolondítom« a gyerekeket, amint akkoriban a mi végtelen sportolásunkat aposztrofálták. A csendőrkaszárnya melletti játéktéren sportolt a legtöbb ifjú gimnazista. Ez volt a második otthonuk – csakhogy nem ott is aludtak. Így volt ez a kis Somfay gyerekkel is, ki kora reggeltől késő estig itt tornázott, footballozott, füleslabdázott, atletizált, itt gombozott vagy sakkozott a földre hasalva, vagy ha semmit se csinált, ült, de itt ült egy sarokban minálunk, és csak figyelt. Ügyes, fürge, keménykötésű, sportra termett, mindig mosolygós gyerek lévén hamar megkedvelték, és a vörös haja miatt csak »rókának« becézték őt egész gimnáziumi évei alatt. A becskereki játéktérből nőtt ki az atlétikának ez a gyönyörű hajtása, a kezem alatt tanulta meg a sportot szeretni, űzni minden időben, itt kóstolt bele azokba a sportágakba, melyeknek később intenzív kultiválása őt világhírnévhez juttatta…”
1914. június 6-án Nagybecskereken a Katholikus Községi Római Főgimnázium a Mercy utcai játéktéren tartotta meg évi tornaversenyét (atlétika, vívás, football), a közönség rendkívüli érdeklődése mellett.Az atlétikaversenyen Somfay kitűnően szerepelt: 100 yard 1. 10,9, távolugrás 1. 5,97, diszkoszdobás 2. 27,18, gerelyvetés 4. 38,40.
Somfay Elemér 1915-ben érettségizett a nagybecskereki főgimnáziumban, majd a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémián folytatta tanulmányait. A háború utolsó időszakában nagybátyja, Stromfeld Aurél hadtestében harcolt Olaszországban, a piavei csatában megsebesült. Tizenegyszer tüntették ki. 1920-tól a budapesti MAC versenyzője lett. 1920 őszétől a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet tanára.
Olimpiai szereplései:
1924, Párizs: 2., ötpóba (pentatlon) egyéni (31 induló)
1932, Los Angeles: 7., modern öttusa egyéni (25 induló)
Országos bajnokság:
1922, 1., 26,0, 200 m gátfutás
1922, 1., 13,90, hármasugrás
1922, 1., 3:33,0, 4×400 m, MAC (Somfay Elemér, Fedák Béla, Benedek János, Fixl Lajos)
1923, 1., 26,4, 200 m gátfutás
1923, 1., 57,4, 400 m gátfutás
1923, 1., 3:26,9, 4×400 m, MAC (Fedák Béla, Somfay Elemér, Juhász György, Fixl Lajos)
1924, 1., 26,4, 200 m gátfutás
1924, 1., 57,0, 400 m gátfutás
1924, 1., 14,05, hármasugrás
1925, 1., 58,2, 400 m gátfutás
1926, 1., 57,4, 400 m gátfutás
1926, 1., 14,03, hármasugrás
1926, 1., 6845,405 pont, tízpróba
1927, 1., 57,2, 400 m gátfutás
1927, 1., 14,03, hármasugrás
1927, 1., 7104,17 pont, tízpróba
1929, 1., 56,8, 400 m gátfutás
1929, 1., 6549,16 pont, tízpróba
1930, 1., 7108,995 pont, tízpróba
Somfay Elemér a MAC örökös bajnoka. Kilenc alkalommal javított országos csúcsot a griffmadarasok (MAC) mezében, négyszer szerepelt a nemzeti válogatottban, 19 országos bajnoki titulusa volt. 1923 júliusában a göteborgi ún. kis olimpián a 400 m-es gátfutásban második helyezett lett. 1925-ben hármasugrásban angol bajnokságot nyert, 1928-ban Achilles-ín-szakadást szenvedett, de a műtét után 1929-ben ismét országos bajnok lett 400 m-es gátfutásban, sőt országos csúcsot is döntött. 1930-tól ezredesi rangban a Sporttisztképző Intézet tanára, 1941-től a parancsnoka. Gazdag sportpályafutását öttusázóként fejezte be. Az 1932-es olimpián a modern öttusázásban, habár a lovaglásban bukott, 7. lett. Visszavonulása után a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szövetségi kapitánya.
Somfay Elemért 1945 után három és fél évre kitelepítették. 1958-ban vonult vissza mint a Budapesti Spartacus edzője. 1968-ban a sportérdemérem arany fokozatával tüntették ki. 1979 óta a magyar bajnokság 400 m-es gátfutószámát a tiszteletére Somfay Elemér-emlékversenyként rendezik meg.
1979. május 5-én hunyt el Budapesten.
