Jó hírt jelentett be a hét elején az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Federica Mogherini közölte: Bosznia és Hercegovina hivatalosan is benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét.
Tavaly az év végén Szarajevóban még úgy tervezték, hogy januárban adják át a dokumentumot. A késlekedés okát azonban ezúttal nem részletezték.
Brüsszelt ez nem is nagyon érdekli, inkább annak örül, hogy – miközben jó néhány tagállam a közösség egységét rombolja – újabb ország csatlakozna az Unióhoz.
Ha az EU elfogadja a boszniai kérelmet, a volt jugoszláv köztársaságnak (immár tagjelöltként) bőven lesz tennivalója és ideje is a teljes jogú tagság elnyeréséig. Át kell vennie (saját jogrendjébe kell illesztenie) az Unió tengernyi rendeletét, előírását és szabályait, amelyeket az EU majdnem három tucat fejezetben foglalt össze. Ha ezeket sikerül „kipipálni”, s a jövőben esedékes felvételi tárgyalásokon Brüsszel erről meggyőződik, Bosznia előtt is megnyílhat az Unió ajtaja.
A tagjelölti státus elnyerése után kezdődő csatlakozási tárgyalásoknak azonban nincs határidejük, addig tartanak, amíg az érintett ország nem teljesíti az EU által elvárt feltételeket. Johannes Hahn uniós bővítési biztos ezt a héten diplomatikusan érzékeltette is. Kijelentette: Bosznia csatlakozása „még néhány éven belül sem lehetséges”.
Szarajevó persze eddig sem tétlenkedhetett, jóllehet a megosztottság, a működésképtelen állam és a belső viszályok nagyban hátráltatták a munkáját. Erre utal az is, hogy 2008-ban aláírta ugyan az EU-val a stabilizációs és társulási megállapodást, de az csak tavaly júniusban lépett életbe.
Brüsszel ugyanis három feltételhez kötötte a kapcsolatok bővítését, amelyek az integrációs felkészülés részét képezik. Ezek: 1. reformok, 2. a szerb és a bosnyák–horvát országrész hatékonyabb együttműködése, 3. alkotmánymódosítás. Boszniát felszólította továbbá a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc fokozására, a munkanélküliség jelentős csökkentésére, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására és a demokratikus intézmények megerősítésére.
Bár Szarajevó csak részben teljesítette ezeket az előfeltételeket, mégis úgy ítéli meg, hogy alkalmas pillanatban adta át a csatlakozási kérelmet, igaz, a volt jugoszláv köztársaságok közül sereghajtóként. A titói államközösség egykori tagjai ugyanis már rég túljutottak ezen. Sőt, ketten közülük EU-taggá is váltak: elsőként (2004-ben) Szlovénia csatlakozott a közösséghez, majd 2013 nyarán Horvátország.
Montenegróval 2012-ben, Szerbiával pedig tavaly decemberben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. Macedónia ugyan már 2005 óta tagjelölt, de az Athénnal negyedszázada kialakult névvitája miatt még mindig a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjára vár.
