Miért éppen Alaszka?

Egy kishegyesi képzőművész nem mindennapi kalandjai a majdnem vad Alaszkában

Lakatos János

2015. december 27., 11:03 >> 2015. december 27., 17:26

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Aki már látta az Miért éppen Alaszka című filmsorozatot, az hajlamos azt hinni, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak ez az északi része egy vidám hely, ahol minden van és az ember csak elmókázgat a csodás természetben. Vass Szabolcs az Újvidéki Művészeti Akadémia végzős hallgatója grafikai szakon, és Szabi egy napon úgy döntött, hogy nyári munkát vállal Alaszkában. A Work & Travel programot egyetemisták számára találták ki, s ennek köszönhetően elhatározását sikerült megvalósítania.

Alaszkai táj

Alaszkai táj

– Már számos ismerősöm megjárta Amerikát e programon révén, és eleve tudtam, hogy én is ki akarom próbálni. Amikor beiratkoztam az akadémiára, ez már valahol tervben volt, hiszen egy tökéletes lehetőség, ami csak az egyetemisták számára nyitott. Miután letisztáztam a negyediket, bementem az ügynökség irodájába és jelentkeztem. Igaz, hogy egy összeget előre be kellett nekik fizetni, mivel ez egy cég, amely egyetemistákból profitál. A pénzt a jelentkezők többsége a szüleitől kapja, de aztán elmegy Amerikába, megkeresi és visszaadhatja. Az iroda abban segít, hogy talál szállást és munkahelyet Amerika különböző pontjain.

Oroszlánkirály proporció

Oroszlánkirály proporció

Te miért éppen Alaszkát választottad?

– Csak ott kint döbbentem rá, hogy a legtöbben azért választották, mert ott lehet a legtöbb pénzt keresni. Én azért döntöttem Alaszka mellett, mert távol esik az Egyesült Államok többi részétől. A programban benne volt, hogy 4,5 hónapig dolgozunk, utána egy hónapig utazunk. Tudtam, hogy a déli államokban fogok utazni, ezért vonzott, hogy két lokáción is lehetek. A másik érvem, hogy Alaszkában nagyon dominál a természet, és ebből próbáltam inspirációt meríteni. Igaz, hogy ott a művészet nagyon hanyatlóban van, a giccsművészet a domináns, de a tájból tudtam meríteni. Rendkívül jó dolgokat éltem meg: a sarki fény, a földrengések, az insomnia, vagyis, hogy nyáron 24 órából 22-t világos van.

Melyik városban voltál?

– Alaszka összesen három városa közül a legnagyobban, Anchorage-ban. Ez durván 300 ezer lakosú, ami Alaszka lakosságának a fele. Ebből is le lehet leszűrni, hogy nagyon kevesen laknak ott, összesen kb. 700 ezren. Területben viszont akkora, hogy ha Európához hasonlítom, akkor Görögország legdélibb részétől egészen Svédország közepéig terülne el. Viszont ebben a hatalmas államban olyan szinten nincs semmi, hogy a főváros, Juneau csak hajóval vagy repülővel közelíthető meg, mert nincs kiépítve semmilyen út.

Mi fogadott, amikor kiértél Anchorage-ba?

– Anchorage-ban mindenfelé erdő van és kis településekből áll össze egy Belgrádtól nagyobb méretű város. Pl. a város közepén van egy 16 kilométer hosszú park. Az erdőkben és a parkokban medvék és jávorszarvasok élnek, és előfordul, hogy betévednek a városba. Hogy meg tudd védeni magad a medvéktől, teljesen legális fegyvert hordani. Bemész a helyi áruházba, ahol a zöldségespolcok mellett találhatók a fegyverek, és csak egy személyi igazolvány kell, hogy vásárolhass. Sok fegyver van, de sajnos a bűnözési arány is igen magas. Pl. többször is történt gyilkosság abban az utcában, ahol laktunk. Egy alkalommal a különleges egységek lezárták a környékünket, mert ott bújt el egy alak, aki puskával lelőtt valakit. Mi a teraszunkról figyeltük, hogyan keresik a szökevényt. Ott-tartózkodásom alatt sokszor nem éreztem magam biztonságban, és egyáltalán nem a medvék miatt. Igaz, a végére már megszoktam valamilyen szinten.

A vad Alaszka

A vad Alaszka

Milyen volt a munka?

– Az volt az eredeti terv, hogy négy hónapot, vagyis szeptember végéig dolgozunk abban az étteremben, amellyel szerződést írtunk alá. Ehhez képest már augusztusban azt mondták, hogy nem rúgnak ki bennünket, viszont nem adnak munkaórát, mert vége a szezonnak. Így a konyháról kb. húszan hoppon maradtunk, ezért teljesen más dolgokat kellett keresnünk. Igaz, kezdetektől fogva csak heti 20–30 órát tudtam dolgozni ebben az étteremben, ezért párhuzamosan más munkát is kerestem és már eleve dolgoztam egy másik konyhában is. Amikor szabad lett a délutánom, mert elbocsájtottak az eredeti helyről, akkor időszakos melókat vállaltam. Pl. pincérként és építőmunkásként dolgoztam, vagy füvet nyírtam hatalmas családi házaknál. Egyébként Amerikában senki sem akar éttermekben dolgozni, ezért nem igazán becsüli ezt a munkát. Főként olyan munkatársaim voltak, akik már megjárták a börtönt, illetve külföldi bevándorlók: ecuadoriak, peruiak, ghánaiak és rengeteg mexikói. Nem tudom, hogy igazából mennyire becsültek meg, mindenesetre voltak pozitív és negatív élményeim is. A megkeresett pénz nagy részét elköltöttem az utolsó egy hónap alatt az utazásokra, viszont így is pozitívan jöttem ki, tele élményekkel.

Milyenek az ottani emberek?

– Alaszka a legészakibb pontja az államoknak, és mivel nagyon kevesen laknak ott, ezért az Egyesült Államok megpróbálja feltolni oda az embereket. Rengeteg fizetést ad azoknak, akik elvállalják, hogy ott éljenek. Ebből kifolyólag sok a gazdag ember, pl. Anchorag lakosságának 40 százaléka gazdag. Érdekes adat, hogy Alaszkában van a legtöbb egy főre jutó repülő a világon. A legtöbb alaszkai település úgy néz ki, hogy a tavak körül vannak a városok és a tó szolgál leszállópályaként. Pl. van pizza-házhozszállítás repülővel.

Szabi és a gleccser

Szabi és a gleccser

Jártatok érdekes helyszíneken?

– Körbejártuk az Anchorage környékén lévő tavakat és gleccsereket. Több alkalommal elmentünk a tengerhez, jártunk pl. a Beluga pointnál, ahol a Beluga delfineket lehet látni. Távolabbra nem jutottunk el, mert minden más települést repülővel kell megközelíteni. Egy alkalommal jártunk Palmerban, az alaszkai nagy vásáron, amit évente egy alkalommal szerveznek meg. Ezt úgy írnám le, mint a topolyai vásárt, amit minden hónapban megtartanak. Magyarán semmi különleges, de ott nagyra értékelik, mert iszonyatosan nehezen teremnek meg a dolgok. Az egyedüli, amit ott termesztenek, az az alma és a szeder. Igaz, az almák mérete  akkora, mint nálunk egy nagyobb meggyé. Az összes zöldséget importálják, ezért méregdrágák. A paprika darabja 3 dollár 30 cent, és a legfrissebb is 15 napos, mert hajóval viszik fel Alaszkába.

Milyenek az ottani ételek?

– Számomra a kaja volt a legnagyobb kultúrsokk, mert nagyon nem ízlett. A mi konyhánk sokkal nívósabb, elsősorban azért, mert jók az alapanyagaink és nem génmanipuláltak. Az ottani zöldségek nagy része az, és egyáltalán nincs semmi ízük. Az ottani lakosokról egyértelműen megmondható, hogy milyen szférába tartoznak, a kinézésük alapján. Aki szegény, az általában igen kövér, mert napi szinten gyorskajáldákban eszik. Ezzel szemben a white rich people, vagyis a gazdag fehér emberek úgy néznek ki, mintha a Top Shopból léptek volna elő. Ők a város jobb negyedeiben élnek, 5-6 kocsijuk van és 300 négyzetméteres lakóházuk, a szegények pedig lakókocsikból és barakkokból álló gettókban tengődnek.

Sarkifény-koncert

Sarkifény-koncert

Mindent összegezve megérte-e kimenni Alaszkába?

– Megérte, „kinyílt a szemem”. Megláttam, hogy milyen rendszer működik a világ másik oldalán és milyen az ottani életmód. Ennyivel is nyitottabban nézek a világra. Attól függetlenül is megérte, hogy keményen megdolgoztam ezért a tapasztalatért. Bevállalnám ismét, igaz, most már több mindent másként csinálnék.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége