Szeptember 23-án és 24-én Szerbiába és Koszovóba látogatott az Európai Parlament külügyi és emberi jogi bizottságainak közös küldöttsége, amely Szerbiában a civil szervezetek és a média szakmai képviselőivel, valamint az állami szervek legrangosabb vezetőivel találkozott, számolt be lapunknak Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
(Molnár Edvárd felvétele)
A küldöttség egyik csoportja Tőkés László európai parlamenti képviselőnek, az emberi jogi bizottság alelnökének a vezetésével tegnap kora délután a szerbiai nemzeti tanácsok elnökeivel és képviselőivel folytatott rövid, de célratörő megbeszélést, amelyen a nemzeti tanácsok vezetői tájékoztatták a küldöttséget, azokról az időszerű problémákról, amelyek különösen az elmúlt néhány hónapban jutottak kifejezésre Szerbiában mindenekelőtt a kisebbségi oktatás és tájékoztatás terén, de szó volt a kisebbségi akcióterv kidolgozásának a vártnál is lassúbb menetéről, továbbá a kultúrával és a hivatalos nyelv- és íráshasználattal kapcsolatos feladatokról is. Emellett beszámoló hangzott el a nemzeti tanácsok szombaton és vasárnap Antalfalván megtartott közös egyeztető tanácskozásáról is.
– A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében arra a mind gyakoribb, elutasító, a párbeszédet és a közös megoldásokat mellőző, gyakran kemény magatartásra hívtam fel a figyelmet, amely az utóbbi hónapokban volt tapasztalható az illetékes miniszterek és munkatársaik részéről, különösen akkor, amikor a regionális és helyi kisebbségi média magánosításával kapcsolatos problémákról, valamint azokról a közoktatásban zajló, nagy elégedetlenséget kiváltó lépésekről volt szó, amelyek legfőképp a kisebbségi oktatásban váltottak ki nagy elkeseredést és teljes bizonytalanságot. Amíg a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ülésén arra kaptunk ígéretet, hogy minden kisebbségügyi problémára a nemzeti tanácsok közös képviselői egy-egy probléma megoldását a legilletékesebbekkel tárgyalhatják meg, és kereshetnek közös megoldást rájuk, addig több esetben a párbeszéd, az egyeztetés helyett inkább az elzárkózás került előtérbe – nyilatkozta az MNT elnöke.
Végezetül megjegyezte, mind nyilvánvalóbb, hogy az ország súlyos gazdasági helyzete, a migrációs válság, az Európai Unió elvárásai, mind-mind olyan helyzetet és hangulatot teremtenek, amelyekben – épp a felsorolt okok miatt – talán még sohasem volt nagyobb szükség az állami szervek tisztánlátására, józanságára, megfontoltságára; esetünkben: a szerbiai nemzeti kisebbségekkel való együttműködésre, az egymást erősítő közreműködésre az élet minden területén.
