2021. május 13., csütörtök
A Nobel-békedíj árnyékában

Obama perzsa rulettje

Egyezség vagy háború – Akik a másodikat választanák – Munkatársunk jegyzete – Washington, júl. 17.

Az elnöksége hetedik évében járó Barack Obama – akinek megválasztása után naiv derűlátással gyorsan megelőlegezték a Nobel-békedíjat – eddigi legnagyobb diplomáciai győzelme előtt áll. Már „csak” az kell hozzá, hogy az amerikai törvényhozás ne akadályozza meg az Iránnal kötött nukleáris leépítési megállapodás végrehajtását.

Vérlázítás és hidegvér, avagy Donald Trump és Barack Obama
Vérlázítás és hidegvér, avagy Donald Trump és Barack Obama

Az idézőjel persze azt tükrözi, hogy ez egyáltalán nem csekély akadályt jelent: a kongresszus mindkét házának republikánus többsége esküdt ellensége a kiegyezésnek, sőt az elnöknek a saját pártjában is nem kevesen vannak, akik – elsősorban izraeli támogatással, sőt követelésre – minden olyan megállapodást elleneznek, amely nem Irán totális kapitulálását eredményezi. Ami persze háború nélkül lehetetlen.

A „hatok” és Teherán által a héten Bécsben aláírt átfogó akcióterv azonban nem becikkelyezésre váró államközi egyezmény, így ellenfeleinek sincs könnyű dolguk. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn amerikai javaslatra tárgyalni fog arról, hogy az elmúlt tíz év Irán-ellenes intézkedéseinek legnagyobb részét hatályon kívül helyezze az akcióterv javára. A háború vagy béke ügye ezzel inkább az aláíró nagyhatalmak, mintsem az amerikai héják kezébe kerül.

A megállapodásnak ez a fajtája ugyanakkor azzal a hátránnyal jár, hogy könnyen ki lehet belőle sétálni, ha netán egy konzervatív republikánus szerezné meg jövőre a Fehér Házat. Az Irán elleni háborúra áhítozók vezéralakját, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt képviselő amerikai lobbiszervezet máris felhívta a kongresszus tagjait, hogy állják útját az egyezség megvalósulásának. Erősödik azonban egy másik amerikai zsidó érdekképviselet, a J Street, amely az amerikai liberális zsidó közösségek nevében békés közel-keleti megoldásra törekedve támogatja Obama diplomáciai erőfeszítéseit.

Az eddig bejelentkező 15 elnökjelölt-aspiráns mindegyike elutasítja az Iránnal kötött megállapodást, sőt a leghangosabbak egyenesen történelmi katasztrófának nevezik a kiegyezést. Az amerikai jobboldal már csak azért is bosszúra éhes, mert alig néhány héttel ezelőtt vesztette el végleg az egészségbiztosítási reformtörvény ellen vívott hosszú háborút. Az újabb elnökellenes hadjárat vigaszdíjat jelenthetne számukra, és tematizálhatná a beindult választási kampányt.

Trump-torony lenne a Fehér Házból
Trump-torony lenne a Fehér Házból

A republikánusok augusztus 6-án lépnek először együtt porondra. Mivel az eddigi legnagyobb mezőnyről van szó, a szervezők csak a tíz vezető jelöltet hívták meg, első helyen a párt fenegyerekével, Donald Trump ingatlanmilliárdossal és tévécelebbel, akinek „ami a szívén, az a száján”. Ez az, amire a máris odafigyelő szavazók a legjobban buknak. Elnök ugyan soha nem lesz belőle, ám arra jó a pártnak, hogy a hihetetlenül jobbra tolódott mezőnyben hozzá képest mindenki más „mérsékeltnek” tűnhet. Az Iránnal kötött megállapodás ügyében azonban még a mérsékelt republikánusok is héjának számítanak.

Obamának meggyőző válasza van minden ellenvetésre, és azzal vág vissza, hogy senki nem kínált fel értelmes, működőképes alternatívát. Az egyetlen alternatíva a háború – amelyet Netanjahu régóta követel Amerikától. De Obama nemcsak a békedíjjal a nyakában, hanem elvből ellenzi a katonai „megoldást”. Arról nem is beszélve, hogy a Bush-féle iraki háborúk megmutatták: a világ legnagyobb katonai gépezete is képtelen totális háború híján „elbírni” egy szedett-vedett sivatagi ellenféllel. Hová vezetne akkor egy négyszer akkora, sokszorosan erősebb és eltökéltebb, egységes Irán elleni akció!? Ha valaki úgy tartja, hogy a Közel-Keleten már most teljes a káosz, akkor még nem látta és nem tudja elképzelni, mi történne egy Irán elleni támadás nyomán. Lehet, hogy mégiscsak volt értelme Obamának adni a Nobel-békedíjat!?