Mind a többség, mind a kisebbség tanulja a másik nyelvét

A szlovéniai kétnyelvű tanítási modellről Pisznyák Máriával, a szlovén állam oktatási intézetének magyar nyelvi tanácsadójával beszélgettünk

Nagy Magdolna

2015. július 15., 08:50 >> 2015. július 15., 09:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Pisznyák Mária: A kétnyelvű oktatásból a magyar gyerekek inkább úgy kerülnek ki, hogy a szlovén nyelvismeretük erősebb

Pisznyák Mária: A kétnyelvű oktatásból a magyar gyerekek inkább úgy kerülnek ki, hogy a szlovén nyelvismeretük erősebb

Feltehetőleg a Muravidéken sem indul őszre annyi elsős az általános iskolába, mint egy évvel korábban, hiszen ott is évek óta lassan, de biztosan fogyatkozik a magyar ajkú lakosság, így csökken a beiskolázásra kerülő gyerekek száma is. A pedagógusok azonban, csakúgy, mint nálunk, a nyári pihenő ellenére készülnek a következő tanév kihívásaira. Július elején például Balatonfüreden táborozott néhány muravidéki pedagógus, akik az általános iskolák első harmadában a magyart második nyelvként tanítják.

Hogy mit jelent az első harmad, vagy az, hogy a magyart második nyelvként tanítják? Egyáltalán hogyan működik a szlovéniai oktatási rendszer, mit jelent a kétnyelvű iskoláztatás, és hogyan boldogul vele a kisebbség? Minderre kerestük a választ nemrégi lendvai látogatásunk során. A sok-sok ismeretlent Pisznyák Mária, a szlovén állam oktatási intézetének magyar nyelvi tanácsadója kísérelte meg elmagyarázni számunkra.

A dobronaki általános iskola

A dobronaki általános iskola

– Azt elöljáróban is tudni kell, hogy Szlovéniában lényegesen különbözik az oktatási rendszer a környező országokétől. A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a kétnyelvű oktatás biztosított, ennek alapvető feladata, hogy az anyanyelv mellett a nemzeti kisebbség a többség nyelvét is megfelelő szinten elsajátítsa. Szlovéniában nemzeti közösségnek, azaz őshonos, autochton közösségnek a magyarok és az olaszok számítanak, ők az alkotmányban biztosított külön jogokkal rendelkeznek, és a szlovén kisebbségpolitika lényegében erre a két kisebbségre korlátozódik – vezette fel az oktatási helyzetképet a tanácsadó.

A Muravidéken 1959 óta kétnyelvű az iskoláztatás. Ebben a szlovén és a magyar nyelv egyfelől tantárgy, másfelől a tanítás nyelve. Egyazon tanulócsoportban szervezik meg a tanítást szlovén és magyar nyelven, így nemcsak a kisebbség elé tűzték célul a többség nyelvének az elsajátítását, hanem a kétnyelvű területeken a többség számára is előírták a kisebbség nyelvének a kötelező tanulását.

A Kárpát-medencében általában nem nézik jó szemmel a kétnyelvű oktatást. Felvidéken és Erdélyben rendszerint ki is mondják, hogy az anyanyelvű oktatásnak nincs alternatívája, mert a kétnyelvűségben a nemzetvesztést látják. Akik jól ismerik a szlovéniai körülményeket, azok többnyire megértően viseltetnek iránta, és hozzáfűzik, hogy az alig 6000 fős szlovéniai magyar közösségnek nem is igen van más választása.

Egyértelmű kérdésünkre Pisznyák Mária is elismeri, hogy a kétnyelvű oktatásból a magyar gyerekek inkább úgy kerülnek ki, hogy a szlovén nyelvismeretük erősebb, a velük egy osztályban ülő szlovén társaik pedig alig tanulnak meg magyarul. Hozzáfűzi, ott sem egységes a kétnyelvű oktatás megítélése. Noha elvileg a magyarság érdekében jött létre, tudni, hogy elsődlegesen a politikai akarat szülte. Azon oknál fogva vezették be 56 évvel ezelőtt az addig párhuzamosan működő szlovén és magyar tagozatok helyére, mert üresedtek a magyar tagozatok. Az óvodákba nem sokkal később, az egyetlen magyar nyelvű muravidéki középiskolába, a lendvaiba pedig csak a nyolcvanas évek elején vezették be a kétnyelvű oktatást. Ugyanekkor alakult meg a magyar nyelv és irodalom tanszék a Maribori Egyetem kereteiben. Ez máig az ország egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amelynek meghatározó szerepe van a kétnyelvű iskolák magyartanárainak képzésében.

– A magyarázatok szerint a kétnyelvű oktatásnak segítenie kellett a két nép közeledését, és lassítani a magyarság asszimilálódását. Nem véletlen, hogy többször is berzenkedtek ellene. Igaz, eleinte elsősorban a szlovén szülők. Az ellenállás az alkotmányvitáig fajult. A kétnyelvű oktatás azonban maradt, mégha többször kellett módosítani is a programot. Reformok sora vezetett odáig, ahol ma tartunk, amikor az osztályokban egymás mellett ülnek a szlovén és a magyar gyerekek, és minden tantárgyat párhuzamosan két nyelven tanulnak igen gyakran két tanár felügyelete mellett.

Kétnyelvű oktatás kétnyelvű tankönyvekkel

Kétnyelvű oktatás kétnyelvű tankönyvekkel

A kétnyelvű oktatás gerincét a mai napig az általános iskola képezi. A szülőknek iratkozáskor el kell dönteniük, melyik nyelvet tanulja a gyermek anyanyelvi szinten, és melyiket második nyelvként. Azok, akik az anyanyelvi magyar csoportba kerülnek, először magyarul tanulnak meg írni és olvasni, a többiek pedig szlovénül kezdik az alapok elsajátítását a szlovén anyanyelvi csoportban. Az anyanyelv mellett a másik nyelvet tantárgyként tanulják a gyerekek az első három évben. A többi tantárgy esetében mindkét nyelv jelen van az órán két tanár irányításával. Egyik magyarul, a másik szlovénül tanítja az anyagot. Ebben a struktúrában tehát mind a többség, mind a kisebbség tanulja a másik nyelvét, és mindkét nyelv tannyelv és tantárgy is egyben.

– Meggyőződésem, hogy ma az iskola sokkal inkább kétnyelvű, mint két-három, akár több évtizede – szögezi le Mária. – A nyolcvanas években például a magyart egyformán tanítottam az osztályban ülő minden diáknak, a magyar, a szlovén nemzetiségűnek, függetlenül attól, milyen előtudással érkezett. A többi tárgyat inkább szlovénül tanulták, a tankönyv is szlovén nyelven készült, kiegészült a törzsanyag magyar nyelvű mellékletével. A kilencvenes évek elején vezettük be a magyar és a szlovén nyelv kétszintű tanítását a finn mintára épülő kilencosztályos általános iskoláztatásra való átállás során. Ekkor álltak be nagyobb változások a kétnyelvű tanításban. A kilenc osztály immár nem alsó és felső tagozatra oszlik, hanem harmadokra, és azóta a gyerekek hatévesen indulnak iskolába. Az első harmadban minden tantárgynál a nyelveket kivéve két pedagógus van jelen az órán...

A szemmel láthatóan költséges oktatási modell az eredmények alapján és számos szakember megítélése szerint mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a szlovén gyerekek nem sajátítják el a magyart a kívánt szinten, a magyar gyerekeknek viszont az anyanyelvi kompetenciája nem fejlődik ki szükséges mértékben. Szakemberek szerint ennek vitathatatlan jele a nyelv társadalmi funkciójának szűkülése, változatainak ritkulása, szintjeinek redukálódása, grammatikájának bomlása vagy szókészletének szegényedése.

Elgondolkoztató tények ezek, még akkor is, ha Vajdaságban az egynyelvű tanítás ellenére igen gyakran hasonló, elszomorító jelenségekre figyelhetünk fel.

 

Pisznyák Mária: Vajdasági tankönyveket használtunk a nyolcvanas években magyar nyelvből, a gyakorlókönyvünk, de az olvasókönyv is onnan származott. A kilencvenes években Jugoszlávia szétesével beállt egy vákumhelyzet, mert elvesztettük a fonalat a vajdasági magyarokkal. A rendszerváltás azonban meglehetősen gyorsan lejátszódott Magyarországon is, és most már azt mondhatom, hogy régóta anyaországi könyvekből tanítjuk a magyar nyelvet, csak legyen kinek.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége