Pontosan kidolgozott terv szerint kezdődött meg az éj leple alatt egy furcsa építőmunka 1961. augusztus 15-én a megosztott Berlinben. A kommunista Kelet-Németország (NDK) vezetésének utasítására az ország fővárosának számító város keleti felében két nappal korábban drótkerítést emeltek. Ezzel választották el a kommunista Kelet-Berlint a város nyugati részétől, amely a II. világháborúban győztes hatalmak döntése értelmében az akkor kaptalistának (vagy demokratikusnak) nevezett hatalmak ellenőrzése alatt állt.
A várost kettéosztó szögesdrót akadályt cserélték le keletnémet mesterek egy hosszan elnyúló, magas betonfalra. A munkát augusztus 15-én kezdték, és sebtében be is fejezték. Az NDK vezetése az építménnyel akarta megakadályozni, hogy az országból továbbra is tömegek szökjenek Berlinen keresztül a kommunisták által megvetett Nyugatra. A fal beváltotta a hozzá fűzött reményeket: visszatartotta a menekülők többségét, bár sok keletnémetnek sikerült leküzdenie az akadályt, és a kapitalista Nyugat-Berlinbe menekülnie. Több mint 120 ember azonban a falnál halt meg, keletnémet határőrök végeztek velük szökés közben.
A gyűlölt építmény 28 évig csúfoskodott Berlin közepén, mígnem 1989-ben, a kommunizmus bukásakor leomlott, maga alá temetve a hidegháborút is. A két német állam 1990-es egyesülése után nagy részét lebontották, csak mutatóba maradt belőle, hogy emlékeztesse az utókort egy letűnt világra.
Annak a veszélyes időszaknak valóban vége, de a megosztó, elválasztó, elkülönítő falak, műszaki akadályok azóta sem tűntek el. A kommunizmus bukásával azonban nem jött el a falmentes világ. Sőt új szögesdrót kerítések és falak épülnek. Sokszor azért, hogy egy közösségtől, vagy országtól, esetleg településrésztől távol tartsák a nem kívánatos személyeket.
Az utóbbi években csak az EU-ban két „védőkerítés” épült: Görögországban és Bulgáriában. A két ország ily módon is igyekszik megakadályozni a Törökország felől érkező menekültek bejutását az unióba. Hasonló szögesdrót fallal védi magát Spanyolország is a Marokkóhoz tartozó területén az illegális bevándorlóktól.
Az Egyesült Államok mexikói határán ugyancsak akadályrendszerrel várja a nem szívesen látott külföldieket. A csaknem 2000 kilométeres közös határszakaszon már hosszan kígyózik a fémoszlopokból emelt kerítés, amelynek építése még nem ért véget, jóllehet a munkálatok épp a berlini fal leomlása után egy évvel kezdődtek.
Izrael és Ciszjordánia között szintén megkezdődött már egy válaszfal építése, amelynek jó része szögesdrótból áll, de néhol magas betonelemek is tartoznak hozzá. Az akadály célja, hogy távol tartsa Izraeltől a terroristákat. Ha befejeződik az építkezés, 700 kilométer hosszú biztonsági kerítés vágja majd ketté az országot.
A XXI. században több kelet-európai (uniós) országban gettóba kényszerítik a romákat. Olykor úgy, hogy fallal, máskor „csak” szögesdróttal elkerített területre telepítik őket. Igaz, elvétve arra is akadt példa, hogy a nemzetközi felháborodás miatt a cigányok elkülönítésére szánt falat lebontották. A többi fal továbbra is stabilan áll, részben eltakarva a problémákat, részben épp rámutatva azokra.
