Ezekben a napokban zárul a Slobodan Milošević hatalma idején történt politikai gyilkosságok ügyében folytatott átfogó vizsgálat, amely után a nyomozást folytató szervek sajtótájékoztató keretében számolnak be az eredményekről, jelentette belügyminisztériumon belüli forrásaira hivatkozva hétfőn a Pink Televízió.
Nikola Selaković lemondóban lévő igazságügyi miniszter szerint a szerb kormány bebizonyította, hogy képes szembenézni a múlttal, sőt még a kilencvenes évek politikai gyilkosságaival is.
– Néhány hónappal ezelőtt hatalmas előrelépést tettünk Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolása ügyében, ez pedig azt jelenti, hogy a szerb kormány és a Szerb Haladó Párt hajlandó szembenézni a múlttal, legyen az szép vagy bármennyire mocskos – nyilatkozta Selaković.
Véleménye szerint Szerbia a következő időszakban képes lesz megmutatni, hogy rendezett jogállam tud lenni, nem pedig egy olyan ország, amelyben több tíz politikai gyilkosság és más bűntett maradhat a homályban. Hozzátette, az, hogy a gyilkosságok állítólagos megrendelője, Slobodan Milošević nincs az élők sorában, nem jelenti azt, hogy a bűntettek résztvevői amnesztiát kaphatnának.
– A politikai gyilkosságok esetében szervezők egész soráról beszélhetünk, így az a tényállás, hogy a gyilkosságok megrendelésével gyanúsított személy nincs már az élők sorában, nem menti fel a többi személyt a felelősség alól – mondta a lemondóban lévő miniszter.
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke szerint mindegyik politikai gyilkosság mögött, amelyet a titkosszolgálat végzett el, valójában Slobodan Milošević állt. Kiemelte, hogy a gyilkosságokat nem rendelhette meg akárki, csakis az állam első embere. A gyilkosságok felgöngyölítésével kapcsolatban kijelentette, úgy tűnik, hogy megszületett erre a politikai akarat. Szavai szerint Milošević a gyilkossági megrendeléseket Radomir Markovićnak adta át, akinek közvetlen beosztottja, Milan Radonjić, az állambiztonsági szolgálat belgrádi főnöke volt.
– Radonjić szervezte meg azokat a titkos ügynökökből álló alakulatokat, amelyeknek előkészítették a terepet a gyilkosságokra, majd jelentette Radomir Markovićnak, hogy küldheti a Legiját vagy más halálosztagokat – részletezte Drašković, aki maga is célpontja volt egy merényletnek.
NEM SZABAD HALOGATNI
A politikai gyilkosságokkal kapcsolatos kérdések mindegyikére meg kell találni a választ, nem lehet tovább halogatni őket, hiszen Szerbia egyre közelebb kerül az Európai Unióhoz, érvelt a hírrel kapcsolatban Rajko Danilović ügyvéd. Hozzátette, hogy a szóban forgó gyilkosságokról mindenki tud, és ez egyben probléma is, mivel információk léteznek róluk, valódi bizonyítékok viszont még nem.
– A politikai gyilkosságok ügyében folyó vizsgálatok kiváló alkalmat jelentenek Slobodan Milošević tirannikus rezsimjével való szembesülésre – szögezte le az ügyvéd.
Hozzátette, hogy amikor megkezdődött Zoran Đinđić meggyilkolásának politikai hátterét felgöngyölítő vizsgálat, felmerültek a kilencvenes évek politikai gyilkosságainak kérdései is.
– A jelek szerint az illetékes szervek ezeket a gyilkosságokat is elkezdték vizsgálni, csak senki sem tudja, meddig jutottak – hangsúlyozta Danilović, majd megjegyezte, ezeket a gyilkosságokat tekintve igencsak nagy listáról beszélhetünk.
HALHATTUNK MÁR EHHEZ HASONLÓ ÍGÉRETEKET
Vesna Petrović, a belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója szerint a társadalom mindenképpen érdekelt abban, hogy lássa a bírósági kimenetelét a kilencvenes évek politikai gyilkosságainak, azonban erről a közvéleményt nem sajtónak kiszivárogtatott, nem hivatalos információk által kellene tájékoztatni.
– Természetesen teljesen fel kell számolni a mintegy tizenhárom éven keresztül létező rendszert, és fertőtleníteni kell az egész időszakot, de egy, az állami intézményeket is magába foglaló következetes módszerrel, nem pedig a letartóztatások előzetes bejelentéseivel. A múltban is találkozhattunk ehhez hasonló bejelentésekkel, majd szépen lassan mindenki elfelejtette őket – érvelt Petrović.
Szavai szerint még Milošević idejében is mindenki sejtette, hogy maga Milošević a gyilkosságok megrendelője, de végső ideje, hogy mindez a bíróságon is bizonyosságot nyerjen. Hozzátette, hogy nem bizottságoknak kell felfedni a szóban forgó gyilkosságokat, a demokratikus társadalmakban ugyanis ezzel a nyomozati szervek, nem pedig az újságírók foglalkoznak.
– Az újságírók feladata az eljárásról szóló tudósítás és oknyomozó riportok elkészítése kellene hogy legyen, nem pedig a bizonyítékok begyűjtése. A gyilkosságokat nem holmi bizottságoknak kell megoldaniuk, hanem az ügyészségnek, a rendőrségnek és a bíróságnak – hangsúlyozta az Emberi Jogi Központ igazgatója.
NINCS SEMMI ÚJ A NAP ALATT
Az utóbbi időben egyetlen egy új intenzív vizsgálat, de előrehaladás sem történt a kilencvenes évek politikai gyilkosságaival kapcsolatban, nyilatkozta Veran Matić, az újságírók meggyilkolásával foglalkozó bizottság elnöke.
– Ez a hír a tudományos-fantasztikum határát súrolja. A rendelkezésemre álló információk arról szólnak, hogy a kilencvenes évek gyilkosságaival kapcsolatban nem történt intenzív nyomozás, és nem értek el áttörő eredményeket – jelentette ki Matić.
Véleménye szerint a szóban forgó gyilkosságokat már csak azért is fel kell göngyölíteni, mert a szerbiai politikumra mindaddig árnyat fognak vetni a gyilkosságok, amíg be nem bizonyosodik, kik voltak a likvidációk megrendelői. Hozzátette, hogy a különleges ügyészség a Slavko Ćuruvija ügy által is modellezheti, hogy miként szervezte meg az állambiztonsági szolgálat a gyilkosságokat, ezáltal pedig könnyű lesz azonosítani, kik azok a személyek, akikkel hasonló módszerekkel végeztek. A gyilkosságokat feltáró bizottságokról szólva kiemelve, hogy szükség van rájuk, mivel a hatóságok, ha akarták volna, már rég megoldották volna a politikai gyilkosságok ügyeit.
– A bizottságoknak arra is választ kell találnia, hogy miért nem sikerült eddig megoldani az ügyeket. Politikai nyomásgyakorlás, amatörizmus, az intézmények tökéletlensége vagy netalán a rendőrség, a titkosszolgálatok, az igazságügy hozzáértése, illetve érintettsége miatt – vetette fel a bizottság elnöke.
A B92 televízió szintén nem hivatalos információkra hivatkozva arról tudósított, hogy újabb bizonyítékok kerültek a felszínre, melyek szerint Željko Ražnatović Arkan meggyilkolása politikai megrendelésre történhetett, de azok az állítások, amelyekről a média cikkezik nem igazoltak, vagyis nincs kézenfekvő bizonyíték arra, hogy azt Milošević rendelte volna el. Mint megtudták, a gyilkosság indítéka valószínűsíthetően az volt, hogy Arkan kész volt tanúként megjelenni a hágai nemzetközi törvényszék előtt, valamint, hogy találkozott egy magas rangú nyugati tisztségviselővel, amit több személy is tanúsított.
