Magyarország nem titkolt célja, hogy a kínai vasútépítő vállalat itt alakítsa ki regionális központját: egyebek mellett ezért is fontos, hogy kínai–magyar–szerb megállapodás jött létre a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről. Ezt Szijjártó Péter, a magyar külügyi és külgazdasági államtitkár közölte kedden, a bukaresti Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón született megállapodásról beszámolva.
A magyar és szerb vasúttársaság között létezik már egy megállapodás, megkezdődtek a szakmai előkészületek arra, hogy kétvágányú, végig villamosított pályát alakítsanak ki, amelyen a vonatok óránkénti 160 kilométeres sebességgel tudnak haladni (Fotó: Molnár Edvárd)
A Budapest és Belgrád közötti 374 kilométeres vasútvonalból 40 kilométernyit a szerbek már felújítottak, tehát 334 kilométernyi szakasz korszerűsítésére van szükség. A magyar és szerb vasúttársaság között létezik már egy megállapodás, megkezdődtek a szakmai előkészületek arra, hogy kétvágányú, végig villamosított pályát alakítsanak ki, amelyen a vonatok óránkénti 160 kilométeres sebességgel tudnak haladni, mintegy felére csökkentve a menetidőt a két főváros között.
A finanszírozást firtató kérdésre azt mondta: a tervezett felújítás 2,9–3 milliárd dollárba kerül, és miután a kínai miniszterelnök kifejezte együttműködési szándékát, Magyarország „jó reményekkel” tekinthet a finanszírozási kérdések megtárgyalására.
Emlékeztetett rá: a kínai miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott, hogy azonnal munkacsoport alakul Kína, Magyarország és Szerbia között, amely előkészíti ezt a beruházást. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítését kell azonnal elkezdeni, ez becslése szerint háromnegyed év alatt készülhet el, utána a konkrét tervezés, kisajátítás, kivitelezés folyamata következik.
Rámutatott: a beruházásnak Magyarország számára komoly munkahelyteremtő szerepe lesz, ugyanakkor a térség versenyképessége szempontjából is fontos az észak-déli infrastruktúrák kiépítése, tehát általában Közép-Európa nyer ezzel a befektetéssel. Hozzátette: Kínának is előnyös, ha ezzel egy európai uniós referenciát szerez.
Orbán Viktor magyar kormányfő szerint is a csúcstalálkozó konkrét eredményei közül első helyre kívánkozik ez a megállapodás, amelyet a kínai és szerb miniszterelnökkel a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről kötöttek. „Egy nagyon gyors összeköttetést fogunk létrehozni, és ezt abból a pénzügyi alapból fogjuk finanszírozni, amelyet még egy évvel ezelőtt a kínaiak állítottak föl a közép-európai beruházások támogatása érdekében” – mondta.
Orbán emellett közölte; Budapest lett a KKE–Kína együttműködés turisztikai regionális központja. „Létrehoztuk a kínai–közép-európai együttműködés turisztikai regionális központját Budapesten, tehát ennek a 16 országnak és Kínának az együttműködését a turizmus szempontjából Budapestről és Budapesten fogjuk szervezni” – jelentette be.
A középtávú együttműködést illetően a bukaresti tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy minden évben lesz KKE–Kína miniszterelnöki csúcstalálkozó, mindig lesz ezzel párhuzamosan üzleti fórum, és támogatják a Kínába történő árukivitelt. Hozzátette: a kínai miniszterelnökkel megállapodtak az élelmiszerexportok növeléséről, illetve további kínai beruházások előkészítését kezdték meg Budapesten.
„Más módon kell gondolkodnunk, a világ megváltozott, és nem lesz többé olyan, mint a válság előtt volt, és ebben az új világban Kínának meghatározó szerepe lesz, tehát mindannyiunknak, benne az európaiaknak az az érdekünk, hogy jó, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyt alakítsunk ki Kínával” – vélekedett Orbán Viktor.
