A francia titkosszolgálatok (DGSE) megfigyelnek és elraktároznak minden elektronikus kommunikációt, e-mailt, SMS-t, faxot, Facebook- és Twitter-bejegyzést Franciaországban és külföldön is – írta tegnap délután megjelent számában a Le Monde. A mértékadó francia liberális napilap szerint Franciaország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési és elemző programjához (PRISM) hasonló rendszert működtet „teljesen törvénytelenül”.
„A DSGE szisztematikusan begyűjti a Franciaországban számítógépek és telefonok által kibocsátott elektromágneses jeleket, hasonlóan a franciák és a külföld közti mozgásokhoz: a teljes kommunikációnk után kémkednek” – fogalmazott a lap. Hozzátette: „Minden e-mailt, SMS-t, telefonhívás listáját, Facebook- és Twitter-bejegyezést aztán évekre elraktároznak”.
A lap szerint már az is illegális, hogy ezt a hatalmas adatbázist a DSGE használja, de ahhoz hozzáférése van hét másik szervnek, többek között a belső elhárításnak, a vámőrségnek és a pénzmosás elleni hivatalnak is, amelyek naponta szemezgetnek belőle. „Mindezt teljesen diszkréten, a törvényesség határán, minden komoly ellenőrzés nélkül. A politikusok ezzel tökéletesen tisztában vannak, de a titoktartás a szabály” – hangsúlyozta a Le Monde.
Az „amerikai hírszerzés kistestvére, a francia Big Brother” a lap szerint annak ellenére törvénytelen, hogy annak nyomait megtalálni egyes parlamenti jelentésekben. A titkosszolgálati bizottság nyolc képviselője és szenátora április 30-án például arra emlékeztetett egy jelentésben, hogy 2008 óta jelentősen fejlődött a kapacitások felhasználása például „a DSGE által a valamennyi hírszerzőszerv számára begyűjtött elektromágneses információk területén”.
A Le Monde elismeri, hogy a DSGE arzenálja fontos a terrorizmus elleni harchoz, de mint a lap megjegyezte: bárkit, bárhol és bármikor megfigyelhetnek. „A DSGE milliárd és milliárd adatot gyűjt be, tömöríti és tárolja őket Párizsban, három szinten, a DSGE-nek a boulevard Mortier-n található székházának alagsorában. Bernard Barbier, a DSGE technikai igazgatója 2010-ben két alkalommal is beszélt konferenciákon „az Európa valószínűleg az angoloké után legnagyobb informatikai rendszerének” biztonságáról, előadásainak szövege néhány szakportálon (a Bug Brotheren és Jean-Marc Manach blogján) jelenleg is olvasható. Az igazgató 2013-ra 4 milliárdra becsülte a begyűjtött adatok számát.
A Leleplezések a francia Big Brotherről című írás szerzői megjegyezték: Jean-Marc Ayrault miniszterelnök és az illetékes parlamenti bizottság „vitatja a Le Monde következtetéseit”, a hírszerzőszervek pedig nem kívánták kommentálni azokat.
