A hazai piacon forgalomban lévő márkás áruk nem mindig szavatolják a minőséget, ám gyakran – a minőségtől függetlenül – borsos árat szabnak az eladók. Ezért a Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Szervezete a legújabb közleményében arról tájékoztatja a közvéleményt, hogy nem minden minőségi, ami drága. Ugyanis tavaly nyár óta a szervezethez szinte naponta érkezett panasz a fogyasztók részéről, akik sportcipő vásárlása során jártak pórul.
Az egyik vásárló például ezt mesélte: mindkét sportcipő ugyanazon a helyen tört el, reklamáltam a terméket, 10 napon belül írásos választ kaptam, amelyben visszautasították a reklamációt azzal az indokkal, hogy nem viseltem megfelelőképpen!?
A legtöbb esetben a panasztevők mindössze pár napig, de legtovább két hónapig viselték az új lábbelit, s mindenkinél valamilyen meghibásodás történt. Azon kívül, hogy a leginkább visszautasítják a reklamációt, a vásárlók becsapva érzik magukat, és gyakran az eladók sértő megjegyzésekkel védekeznek.
Egy másik vevő egy hét után lánya tornacipőjére tett panaszt, mert kellemetlen szag áradt belőle. A vásárló elmondása szerint a baj azzal kezdődött, hogy az elárusító megkérdezte tőle: „van-e ennek a kislánynak édesanyja? Hiszen az édesanya dolga lenne, hogy minden használat után mosószerrel átmossa a tornacipőt kívül-belül egyaránt...”
Egy másik esetben a Jugoinspekt visszautasította a reklamációt azzal a magyarázattal, hogy elszakadt a sportcipő, ami a vásárló szerint nem így van. A mintegy 3000 dináros lábbelit mindössze 4-5 napig viselte.
A Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Szervezete a Szerbiai Akkreditáló Testülethez fordult a történtek kapcsán, és mint kiderült, a Jugoinspekt sosem végzett laboratóriumi vizsgálatokat ruházaton, lábbelin, sőt a termékeken sem, mert erre nem jogosult.
„A Jugoinspekt a már dobozokba csomagolt sportcipők mennyiségét és címkézését ellenőrizte. Reméljük, hogy a testület ezek után elrendelte a Jugoinspektnek, hogy többé ne éljen vissza jogaival, és ne állítson ki olyan bizonylatot, amilyenre nem jogosult. A fogyasztókat ezzel komolyan megkárosították” – mondta Goran Papović, a Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Szervezetének elnöke.
A laboratóriumok képviselőinek együttes ülésén megállapodtak abban, hogy ezentúl a minőség értékelését szenzorokkal kell végezni, ill. tapasztalat alapján. Mint azt a fogyasztói szervezet illetékesei elmondták, nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, színe-szaga alapján vizsgálják a lábbelit? Egy biztos, egyetlenegy fejlett országban sem alkalmaznak ilyen módszert.
A fogyasztóknak nem marad más hátra mint, hogy jogaikat bíróságon érvényesítsék, sajnos ezek az eljárások évekig elhúzódhatnak. Minderre nem kerülhetne sor, ha az idevágó törvény ésszerűbb volna – mondják a szervezet képviselői. Ugyanis a törvény egyik cikkelye szerint a kereskedő büntethető, ha 15 napon belül nem ad választ a fogyasztónak panaszára, ezen kívül más szankció nem létezik. „Valószínűleg ezzel a tudattal élt vissza a Jugoinspekt is, esetében minden bizonnyal minisztériumon belüli ismeretség által végezhettek ilyen csalást. Szerbiában a legnagyobb gondot azonban a behozatalból származó áru ellenőrzése okozza. Nincs megfelelő módszer a minták ellenőrzésére, nincsenek meg a feltételek a laboratóriumi vizsgálatokra, hiszen nincsenek meghatározva a ruházatra és lábbelire vonatkozó standardok” – mondta Papović.
Ennek köszönhetően Szerbia az Európában kiselejtezett áru „szemétlerakatjává” vált. Ami külföldön műszaki szempontból nem felel meg, ill. lejárt szavatosságú árunak számít, az a szerbiai piacon gyakran a legmenőbb, legdrágább termékként kerül piacra.
Miközben a termékek biztonságára vonatkozó hazai törvény 24. cikkelyének előírása szerint, ha bizonyos árut biztonsági szempontból nem megfelelővé nyilvánítanak, a szerbiai kormány 30 napon belül köteles visszavonni a piacról, viszont ugyanez a törvény utolsó szakasza szerint mindez akkor lesz érvényes, ha EU-tagállamává válunk.
A történtek kapcsán a Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Szervezete felszólította a hazai piacon jelen lévő brendekké nyilvánított termékek forgalmazóit, hogy igazolják az áru minőségét és mennyiségét.
