Május 9. az Európa-nap, amikor az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői.
Robert Schuman francia külügyminiszter hetvenöt éve, 1950. május 9-én (napra pontosan öt évvel a II. világháború európai befejeződése után) vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség (ECSC), avagy Montánunió létrehozását. „Ahhoz, hogy a békének esélye legyen, először egységes Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – jelentette ki akkor, hozzáfűzve, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.
Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést. Az első európai szintű megállapodást 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd az Európai Unió. Az Európai Unió hivatalos pénzneme az 1999-ben bevezetett és 2002-ben forgalomba került euró, amely 27 tagállam közül 20-ban a hivatalos pénznem.
Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor új, egyre összetettebb válságokkal, biztonsági, gazdasági és demokratikus kihívásokkal kell szembenéznie.
Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint azért, mert hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, „a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében” és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.
Magyarország, kilenc másik ország társaságában, 2004. május 1-jén lett tagja az EU-nak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007-ben Lisszabonban írták alá az EU reformszerződését, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozta elő a sok elemében még hat országra szabott eredeti rendszeren. A Lisszaboni Szerződés mondta ki, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból, amire először öt éve került sor. Az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után, 2020. január 31-én távozott az így 27 tagúra csökkent EU-ból, és a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnt tagsága.
Európa napja az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, együtt az európai himnusszal (1985 óta Beethoven Örömódája), az európai zászlóval (kék alapon kört alkotó tizenkét aranyszínű csillag) és az EU jelmondatával (2000 óta az „Egyesülve a sokféleségben”). Az ünnep alkalmából az uniós intézmények ezúttal is több helyszíni eseményre invitálják az érdeklődőket, május 4. és 10. között az uniós polgárok megtekinthetik a brüsszeli, luxembourgi és strasbourgi intézményeket.
Nyitókép: Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség létrehozását (Fotó: erogendfor.org)
