Horvátországban a közelmúltban alaposan felborzolta a vásárlók kedélyét, amikor kiderült, hogy a behozatalból származó fagyasztott húst az üzletekben frissként árusították, úgy tüntették fel, mintha akkor került volna ki a vágóhídakról. A kérdés kapcsán természetesen a szerbiai vásárlók között is felmerült a gyanú: akkor mi milyen tőkehúst fogyasztunk, vajon hozzánk is érkezik olyan behozatalból származó termék, amely hónapokig vagy évekig áll fagyasztottan valamelyik európai ország árutartalékában?
Noha a felügyelőség váltig állítja, hogy nálunk ilyesmi nem fordult/fordulhat elő, a vásárlók mégis kételkednek az illetékesek szavaiban. Annál is inkább, mivel a napokban napvilágot látott a hír, miszerint a felügyelőség elrendelte több tonna húsipari termék visszavonását az üzletekből, ugyanakkor lefüleltek egy dél-szerbiai üzletembert is, aki olyan baromfihúst importált, amelyhez nem volt megfelelő engedélye.
Az illetések azzal próbálják megnyugtatni a hazai fogyasztókat, hogy a behozatalból származó fagyasztott hús nem kerül friss termékként az üzletekbe, hanem a feldolgozókba jut, ahol hentesáru készül belőle, tehát feldolgozzák. Persze azt kevesen tudják, esetleg senki sem, hogy mi történik az országhatár és a feldolgozók közötti úton? S valójában ennek kellene utánajárni!
Az állategészségügyi felügyelőségen, amely illetékes a hús minőségének ellenőrzésében, azt mondják, hogy Szerbiában engedélyezett a fagyasztott hús behozatala, de tilos és szigorúan büntetendő kiolvasztva friss tőkehúsként forgalomba hozni.
Hogy ezek után nyugodt lélekkel vásárolhatunk-e, nem tudni. Horvátországban is évekig azzal nyugtatták a fogyasztókat, hogy minden rendben van, nem kell aggódniuk, aztán a vágóhidak és a feldolgozók elkezdtek egymás ellen ágálni, mondván: hogyan lehetséges, hogy egyesek időnként jelentős árcsökkentéshez folyamodnak, s ezáltal tisztességtelen konkurensekké válnak.
Nálunk az import procedúrája a következő: a behozatallal foglalkozó vállalatnak számos dokumentumot, kérvényt kell benyújtania az illetékes szervekhez. A kérelmezőnek rendelkeznie kell bejegyzett és a rendeltetésnek megfelelő helyiséggel, ahol a húst tárolni fogja. Ezt a felügyelőség a helyszínen ellenőrzi. A határra érkező húst a hazai vámfelügyelőség ellenőrzi, a kísérődokumentumoknak pedig tartalmazniuk kell azon ország állategészségügyi felügyelőségének bizonylatát, ahonnan a húst importálják, ezenkívül a vágóhidat is fel kell tüntetni. Miután a papírokkal mindent rendben találnak, mintát vesznek a húsból ellenőrzés céljából, és csak azután kap zöld fényt kereskedelmi forgalomba hozatalra.
Egyébként a húsok fagyasztott állapotban hosszabb-rövidebb ideig tarthatók, a baromfihús három hónapig, a sertéshús hat hónapig, a marha- és üszőhús legfeljebb egy évig tárolható. A gond abból adódhat, ha valamelyik országban ennél hosszabb ideig áll a tartalékokban, ami csökkenti minőségét.
Milan Prostran, a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági és élelmiszeripari egyesületének titkára szerint a felügyelők kénytelenek ádáz harcot folytatni, mert mindig akadnak olyanok, akik megpróbálkoznak az illegális húsbehozatallal.
