– Régen a virslit a gyermekeknek és a betegeknek adták, ma még az egészségeseknek sem ajánlják – jutnak eszembe egy idős hentes szavai meg egy újságcikk, amelyben azt olvastam, hogy a teakolbászban állítólag egy fikarcnyi minőségi hús sincs. A bőrt alaposan megfőzik, összedarálják egy kevéske hússal, majd jócskán megfűszerezik, felturbózzák adalékokkal, és ez a zagyvalék csaknem 1000 dináros kilónkénti áron kerül az üzletekbe.
Nem tudom, tapasztalta-e már az olvasó, hogy egyes péksütemények emésztési panaszokat okoznak, az egyiktől felfújódik az ember, a másik morzsálódik, a harmadik hamar bepenészedik, a fehér kenyér olyan, mint a szalma, a barnáról meg azt mondják, festékkel színezik, a rozskifliben pedig ropog a fogunk alatt a homok – és a csótány!
Tavaly ilyenkor, nyár végi árleszallításon üzletben – nem kínaiban – vásároltam magamnak egy szép, pezsgőszínű, enyhén gyöngyházfényű, kényelmes topánkát. Jó bőrutánzat, egy idényre megteszi – gondoltam. Mivel korán beköszöntött az ősz, nem tudtam viselni, így csak az idén vettem elő. Legelső alkalomkor, mire megtettem benne kétemeletnyi távot, kiszakadt az egyik oldalán, mire leértem az épületünk földszintjére, már a bal lábam kisujja is kikandikált álmaim cipellőjéből, amely, ismétlem, nagyon szép, csak egy baj volt vele – azonnak el kellett dobni, mert préselt papírból készült.
Egy pár cipő nem nagy ügy, de bosszantó! Amikor azonban néhány ezer dináros áruval járunk pórul, amihez garanciát is kaptunk, akkor előbb-utóbb kinyílik a zsebünkben az a bizonyos kisbicska...
Tudjuk-e egyáltalán, hogy kihez fordulhatunk ilyen és ehhez hasonló panaszainkkal? Egy közvélemény-kutatás szerint a szerbiai vásárlók 80 százaléka nincs tisztában jogaival, nem tudnak a fogyasztóvédelmi törvényről, és arról sem, hogy közvetlen környezetükben kihez fordulhatnak észrevételeikkel.
Nekem személy szerint az az érzésem, hogy sok szervezet védi érdekeinket, mégis nagy a káosz. Néhány évvel ezelőtt olyan szervezetek is színre léptek, amelyek csupán a nevükben foglalkoznak fogyasztóvédelemmel. Ezeket általában, egy-egy párt vezetőinek üzleti érdekeit szem előtt tartva, politikai indíttatásból hozták létre. Mások pénzszerzési lehetőséget remélve alakultak, de érdemi munkát nem végeznek. A vásárlók érdekében sem a tájékoztatás, sem pedig az ismeretterjesztés céljából semmit nem tesznek.
A nemzetközi áttekintés azt mutatja, hogy a fejlett világ szinte minden országában már az iskolai oktatásban helyet kapnak a korszerű fogyasztóvédelmi ismeretek, hogy a fiatalokból a későbbiek folyamán tudatos vásárlók váljanak. A fogyasztókat a többi között bevonják a termékek és a szolgáltatások minőségének ellenőrzésébe, valamint a vonatkozó előírások és szabályzatok kidolgozásába. Szerte a világon eltérő típusú fogyasztóvédelmi intézményrendszerek működnek. Az egyik teljesen a civil szervezetekre épül (például Németországban), a másik az állami intézményrendszert helyezi előtérbe (ilyen működik a skandináv államokban), míg a kettő között helyezkedik el a vegyes intézményrendszer (Belgium, Franciaország, Spanyolország stb.). A tagállamok közötti ellenőrzés eszköze a RAPEX központi piacfelügyeleti információs rendszer,
heti rendszerességgel közzéteszi azoknak a termékeknek a listáját, amelyek károsak az egészségre, és emiatt ki kell vonni a piacról.
A szerbiai átlagfogyasztónak sajnos nincs hivatalos betekintése a RAPEX által közzétett jelentéseknek. Mivel Szerbia nem tagja az uniónak, ebből kifolyólag nem köteles tiszteletben tartani az idevágó európai előírásokat, beleérte a Rapex döntéseit sem. A termékek általános biztonságáról szóló 2009-es törvény (Hivatalos közlöny 41/09) 16. szakasza értelmében a RAPEX által kiadott jelentés alapján a kormánynak 20 napon belül intézkednie kell a kétes termékek hazai piacról való kivonásáról, illetve ez irányban köteles utasítania az illetékes felügyelőséget és a vámhatóságot. Hogy ez miként funkcionál a gyakorlatban, nem lehet tudni. Amikor az unió piacáról a közelmúltban kivonták a rákkeltő anyagokat tartalmazó cumit, babasampont, gyermekjátékszert, szájrúzst, hajfestéket, lábbelit, rovarirtószert, bizony sokan komolyan elgondolkodtak, hiszen egyrészt az élet elleni bűncselekménynek számít a vegyszerekkel okozott egészségkárosítás, másrészt zömmel kínai eredetű áruról lévén szó, feltehetően nálunk is forgalomba került. Aki tehát kíváncsi a RAPEX jelentéseire, saját maga tájékozódhat a szervezet honlapjáról, melynek elérhetősége:
Nálunk tehát még gyerekcipőben jár a fogyasztóvédelem, a hazai vásárlók túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy megalapozott-e a panasza vagy sem, kihez fordulhat sérelmével, egy-egy ügyben milyen az eljárás menete? Van-e értelme végigcsinálni, vagy kész idővesztés az egész.
Nos, a most induló, ezentúl csütörtökönként megjelenő rovatunkban ebben igyekszünk majd a vásárlók segítségére lenni. Utánajárunk, hogy egyáltalán mihez van jogunk? Mire ügyeljünk például akciós vásárláskor? Kihez fordulhatunk, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, átejtettek, megkárosítottak bennünket? Mikor kötelesek a gyártók egy áruért garanciát adni? Kell-e számla a jótállás érvényesítéséhez? Ismerjük-e a hatásos ügyintézés módját?
Reméljük, hasznát veszik majd az új rovatban közölt cikkeknek, információknak, tippeknek, tanácsoknak.
