A nyugdíjas-egyesületek egy része valamilyen formában már megemlékezett az idősek nemzetközi napjáról, amelynek az ENSZ Közgyűlése 1990-ben október elsejét jelölte meg, és 1991 óta minden évben megtartanak. Tájainkon inkább a Napsugaras ősz elnevezés dívik, amely többnyire egész októberben tart. Így hát az egyesületek másik része csak ezután szervezi rendezvényeit. Ilyenkor ingyenes szűrővizsgálatot, egészségügyi és a nyugdíjasok, idősek életvitelével kapcsolatos előadásokat tartanak, de nem maradnak el a társas estek, mulatságok sem.
Az idősek napja az idős emberekről, az ő tiszteletükről szól. Tiszteletük magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket, és annak kifejezését, hogy társadalmunknak ők is hasznos tagjai, és mindannyiunknak nagy szükségünk van rájuk. Szükségünk van mindarra a sok élettapasztalatra, a higgadt bölcsességre, amellyel csakis ők rendelkeznek, és a türelemre, elfogadásra, ahogy tanítanak, nevelnek bennünket.
Ady Endre egyik kevésbé ismert gyönyörű szép létértelmező költeményében, melynek címe Boldogok az öregedők, így ír a hajlott kor megnyilvánulásáról:
Hajh, mások szépen elfogyasztják
Ifjú életük sok malasztját.
Másoknak az öregség semmi,
Mások meg tudnak öregedni.
Egyszer-kétszer testük kirázza
Az ifjúság maláriája.
Aztán szépen pihennek, ülnek,
Mosolyognak és megvénülnek.
Napjaikat nyugodtan fejtik:
Betegek voltak s elfelejtik.
A bölcs mosolyt csak úgy havazzák,
A csókot hűlve kanalazzák.
Nem bántja őket ifjú bánat,
Nem értenek, de megbocsátnak.
Csak én tartom ifjan az arcom,
Csak én vívom mindig a harcom.
Csak én vagyok bánatos, orzó,
Öregségben is ifjú torzó.
Simító lapja a redőknek,
Irigye az öregedőknek.
Közismertek a demográfiai változások, és hogy napjainkban mintegy 600 millió hatvan év feletti személy él a világon. Számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, 2050-re pedig elérheti a kétmilliárdot, és többségük a fejlődő országokban él majd. Éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek – önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával. Szakértői vélemények szerint az emberiség történelmében először, az évszázad közepére az idősek számaránya nagyobb lesz a fiatalokénál.
Demográfiai adatok szerint a jóléti társadalmakban régóta problémát okoz a születések számának csökkenése, ezzel együtt pedig a lakosság elöregedése. Azokban az országokban, amelyekben a túlnépesedés okoz gondot, várhatóan a születések száma ugyancsak csökkenni fog, és negatív népszaporulat alakulhat ki. Az európai országok egy részében már most kimutatható, hogy több az idős ember, mint a fiatal, és ez a népesség fogyását eredményezi, népnyelven: megjelent a „fehér pestis”. A 45 európai ország közül már 20-ban szembesültek a népesség fogyásával. A „fehér pestis” megjelent Szlovéniában, Horvátországban és Szerbiában is. Nálunk az utóbbi 50 évben a fiatal nemzedék összlakossághoz mért részaránya csaknem megfeleződött, míg az időseké 2,5-szer nagyobb lett. Ezzel a megdöbbentő aránnyal Szerbiát a kimondottan idős népességű országok csoportjába sorolták.
Hazánkban az idős korúak legnagyobb gondja a szegénység és a magárahagyatottság. Legveszélyeztetettebbek a falun élők, valamint a 60 éven felüli munkanélküliek, továbbá azok, akik mások segítségére szorulnak. Az ENSZ Közgyűlése idősekkel kapcsolatos határozatainak célja, hogy az országok és a közösségek középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort, valamint hogy az időseket visszaintegrálják a gazdaságba. Európában az aktív munkaerő csökkenése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az idősek foglalkoztatása, ezzel is pótolva a munkaerőhiányt, valamint segítve a teljes értékű élet fenntartását.
