A szegények kávéjának és háborús kávénak is neveztük a cikóriát (Cichorium intybus) a II. világháború idején, amikor ritkaság volt az igazi szemes vagy őrölt kávé. Cikóriakávé is csak a tehetősebbek asztalára került, Franck cégjelzésű dobozokban árulták. A háború vége felé azonban már azt sem lehetett kapni. Anyám mosott és vasalt a jómódú újvidéki Burghardt családnál.
Ilyenkor uzsonnára mindig tejeskávét és vajas rozskenyeret kapott. Uzsonnáját állandóan megosztotta velem. Eleinte „igazi” illatos édes fehér kávét uzsonnáztunk, ám később eltűnt a kávé és a cukor, helyébe lépett a cukorrépasziruppal édesített „cikória-kávé”. Ezt is megszerettem. Manapság csak a bioüzletekben lehet hozzájutni. Majdnem annyiba kerül, mint a valódi kávé. A hajdani Franck által forgalmazott cikóriáta növény pörkölt és őrölt gyökeréből (cichorii radix) készítették. A köznép régóta ismeri e növény gyógyhatását. A különféle gyógyír elkészítésének sokféle módja van, attól függően, hogy milyen betegséget kívánnak gyógyítani vele. A növény őrletét én „kávéként” ismerem és kedvelem. Fogyasztása közben ma is mindig anyámra emlékezem.n Dr.
