Cirkl Rudolf nyugdíjas, a zombori Magyar Polgári Kaszinó műemlékvédő szakkörének alapítója és első elnöke igazán sokat tett annak érdekében, hogy szülővárosának rendkívül gazdag múltjáról az érdeklődők minél többen megtudhassanak. És ezzel a munkával továbbra sem hagyott föl, ugyanakkor aggódik amiatt, hogy egyre kevesebbet törődnek a város múltjával.
– Az emberek manapság sajnálatos módon egyre inkább úgy vélik, hagyjuk a múltat, inkább foglalkozzunk a jelennel! Ugyanakkor kétségtelen, hogy a múlt ismerete nélkül nincs jövő sem! Szülőhelyünket, elődeinket ismernünk kell ahhoz, hogy védekezhessünk a világ kihívásaival szemben. Gyermekeinkkel, unokáinkkal is meg kell ismertetnünk múltunkat, mert különben elveszünk, különösen mi, magyarok. Lassan oda jutunk, hogy az egykor magyarnak mondott falvakban megszűnik a magyar tannyelvű oktatás – mondta beszélgetőtársunk, majd így folytatta:
– A rossz politizálással, központosítással szórvánnyá válnak a magyar helységek. Nem is olyan régen Zomborban több olyan középiskola volt, amelyekben magyar tannyelvű oktatás folyt, sőt tanárképző főiskola is létezett. Csak üdvözlendő, hogy még a háborús években is megünnepelhettük nemzeti ünnepeinket, ám sajnálatos, hogy Schweidel József aradi vértanú emléktáblája még mindig nem került az őt megillető helyére, a szülőház helyén felépült iskola épületének falára. Sok mindent még a helyére kellene tenni, ami az itteni magyarok feladata, és ami odaadó munkával pénz nélkül is megoldható lenne. Emlékhelyeink, nemzeti ereklyéink, történelmi nemzeti múltunk megismertetése a gyerekekkel, fiatalokkal nagyon fontos és állandó feladat. Ezzel kapcsolatosan elismerést érdemel Wilhelm József tanár tevékenysége, akinek ösztönzésére több zombori diák kiváló eredményeket ért el az anyaországi pályázatokon, vetélkedőkön.
– A Magyar Polgári Kaszinó műemlékvédő és hagyományápoló szakkörét 1989-ben alapítottuk, és ma is működik. Alapító elnöki posztomat, korom és egészségi okok miatt átadtam fiatalabb kollégámnak, Rezicska Károlynak. A szakkör tagjai aktívan részt vesznek a honvédsírok, emlékhelyek gondozásában. Reméljük, hogy politikusaink a továbbiakban nagyobb gondot fordítanak a nemzeti helytörténet ápolására. Már nagyszüleink is figyelmeztettek bennünket erre a feladatra.
– Nagyon sok elhallgatott, de fontos helytörténeti ismeretet kell továbbadnunk gyerekeinknek, olyanokat, amelyeket csak tőlünk tudhatnak meg szülővárosuk múltjáról. A városházáról szóló ismertetőben például Branković-kastélynak nevezik az épületet, a valóság viszont egészen mást takar. A városháza alapkövét 1749. augusztus 20-án, Szent István napján Redl kamarai igazgató ünnepélyes külsőségek között tette le, és 1844-ben készült el mai alakjában. A templomokkal kapcsolatosan is vannak tévedések. A Szent István-templomot átkeresztelték Karmelita templomra, holott nem a karmeliták építették, csupán a rendházukat helyezték el a templom mellé. A Vármegye épületénél sem említik az építtető Pártos Gyula építész nevét, de nem tartották fontosnak a zombori Magyar Vegyes Gimnázium építtetője, Trefort Ágoston volt kultuszminiszter nevének megemlítését sem.
– A vajdasági magyar sajtó csak elvétve foglalkozik Zombornak, a néhai Bács-Bodrog vármegye székhelyének történelmi múltjával. Ritkán tesz róla említést, pedig a néhai nemzettörténelmi események igen kimagasló szereplője volt ez a város. Itt született számos jeles, országos jelentőségű személyiség, itt tevékenykedtek, alkottak sokan, akik beírták nevüket a magyar nemzet történelmébe. Büszkék vagyunk rájuk, ugyanakkor elvárjuk, hogy a nyugat-bácskai magyarsággal többet foglalkozzanak, és a lehetőségekhez mérten támogassák is – mondja befejezésül és hangjában nem kis keserűséggel Cirkl Rudolf.
Reméljük, hogy a zombori Magyar Polgári Kaszinó műemlékvédő és hagyományápoló szakköre továbbra is folytatni tudja helyi nemzettörténelmi hagyományápoló tevékenységét, és hogy a szakkör tájékoztató Közleménye is újjáéled, és az utódokkal ismertetni fogja a legfontosabb tudnivalókat Zombor gazdag történelmi múltjáról.
