A kilátásba helyezett nyugdíjreform ellen – amely sokkal enyhébb a szerbiai parlament előtt levő nyugdíj- és rokkantsági biztosítási törvény javasolt módosításainál – milliók tüntetnek Franciaországban. Szerbiában a szakszervezetek szeptember derekán kezdtek tiltakozni a nyugdíjtörvény tervezett változtatásai ellen, mivel megítélésük szerint az új törvény nem hoz jót sem a jelenlegi, sem pedig a leendő nyugdíjasoknak. Az Önálló Szakszervezetek Szövetségének újvidéki városi szervezete október 22-én 14 órára hirdette meg tiltakozó megmozdulását.
De valójában mi ellen is tiltakozik a szakszervezet? Ellenzik a nyugdíjba vonulás korhatárának 53-ról 58 életévre emelését, a nők szolgálati éveinek 35-ről 38-ra való növelését, a szolgálati évek számának növelését az úgynevezett kedvezményezett munkahelyeken, amelyeken az effektív munkaidőt megemelt szolgálati időként számolják el, az általános pontérték és a nyugdíjak összehangolási módjának megváltoztatását, a nők nyugdíjba vonulásakor a kapott plusz szolgálati évek 15 százalékról 6 százalékra való csökkentését.
Követelik az olyan nyugdíjreform végrehajtását, amely alapján hatékonyan ellenőrizhetik a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulék fizetését, a szürkegazdaság burjánzásának megfékezését, a foglalkoztatás növelését –, de nem a szerzett jogok csökkentésével. Továbbá követelik, hogy az új nyugdíjtörvény tartalmazzon olyan kitételeket, melyek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatottak kategóriájában az átlagnyugdíj ne lehessen alacsonyabb az átlagbér 60 százalékánál; a törvény tartalmazzon olyan rendelkezést is, amelynek alkalmazásával elvégzik a legkisebb nyugdíjak rendkívüli összehangolását amint az a szerbiai átlagbér 25 százaléka alá esik; a bányászok és mindazok esetében, akiknél az effektív 12 hónapi munkaidőt 18 hónapi szolgálati időként számolták el, ne módosuljon, a nőknél maradjon továbbra is 35 év a megkövetelt szolgálati idő (mivel 53-ról 58 évre kívánják emelni a nyugdíjkorhatárt). A szakszervezet követeli még a munkarokkantak megmaradt munkaképessége megállapításának intézményesített visszaállítását, mivel nem tartják elfogadhatónak, hogy rokkant csak az lehet, akinél teljes a munkavégzési képesség, továbbá hogy a nyugdíjkorhatárt ne emeljék azok esetében, akik technológiai feleslegként váltak munkanélkülivé.
Az Önálló Szakszervezetek Szövetségének újvidéki városi szervezete úgy ítéli meg, hogy amennyiben a parlament a beterjesztett formában fogná el az új nyugdíjtörvényt, a szerbiai átlagbérhez viszonyítva a nyugdíjak egyre kisebbek lennének. Ugyanakkor az utolsó fizetés és az első nyugdíj közötti különbség fokozatosan növekedne. A nyugdíjkorhatár növelése és a romló munkavégzési feltételek miatt rosszabbodna a már idős dolgozók egészségi állapota, ugyanez miatt a munkanélküliek nehezebben juthatnak majd munkahelyhez.
Amíg a szakszervezetek a tüntetésekre készülnek, addig Jovan Krkobabić kormányalelnök, akinek pártja a nyugdíjasok védelmezőjeként került a parlamentbe, azt állítja, hogy a szakszervezetiek nem értették meg a kormány szándékát, és olyasmit követelnek, amit már megkaptak. Vagyis hogy jelenleg is az átlagnyugdíj az átlagbér 63 százaléka, persze azt nem tudja szavatolni, hogy a későbbiekben ne essen 60 százalék alá. Másrészt Krkobabić több alkalommal is arról beszélt, hogy a nyugdíjak minden bizonnyal 2012-ig maradhatnak a jelenlegi szinten, utána nehézségekkel számolhatnak. A szakszervezetek éppen a későbbi romlást szeretnék megakadályozni.
Egyébként szinte elképzelhetetlen a beterjesztett törvénymódosítások visszavonása, mert az magával vonná az IMF-fel történő újabb egyeztetést, a módosításokat ugyanis a Nemzetközi Valutaalap kényszeríttette ki. Valamit azért mégis módosítanak. Ha csak a sminkelés erejéig is. Az új törvénybe be kell iktatni, hogy a nyugdíjakat jövőre kivételesen három alkalommal (először januárban) hangolják össze, nem pedig kétszer, mint ahogyan előzetesen tervezték.
