Ha már átnéztük az indítómenüt (Applicaton Launchert), akkor ideje megnézni a mellette található ikonok, gombok működését, illetve magát a feladatsávot (taskbar). A KDE dokumentációjában ezt a kezelőfelületet Panel néven találjuk meg, ugyanis ez univerzálisabb felület, mely akár több példányban is jelen lehet a képernyő különböző részein (természetesen van autohide, vagyis automatikus elrejtés opció is). Erre a panelre aggatjuk a különböző funkciókat ellátó appleteket, kis programocskákat. Valójában az indítómenü is egy ilyen applet (kisalkalmazás). Az indító menü mellett jobbról általában egy-két ikon (gomb) található, melyek közvetlenül indítanak el egy-egy programot, majd következik négy ablakocska (általában kettő vagy négy, de kívánság szerint változtatható). Ezek közül az egyik külön van jelölve. Ez nem más, mint a virtuális asztalok váltását lehetővé tevő applett – e funkcióra később még visszatérünk. A következő mező a feladatsáv, amelyen az aktuálisan futó ablakok listája jelenik meg, a programok és ablakok közti váltást elősegítve. Következik a System Tray, ahova a futó alkalmazások kis ikonokat aggathatnak különböző funkciók ellátására vagy állapotuk jelzésére. Mindezek után következik az óra és a dátum applett, majd a legvégén jobbról két kis gomb, melyek egy egérkattintással a számítógép lezárását, illetve kikapcsolását teszik lehetővé.
Az említett virtuális ablakokat azért építették be a Linuxos ablakkezelő rendszerekbe (Gnome, KDE), mivel a felhasználók sokszor több ablakot is nyitva tartanak a különböző funkciók háttérben való működtetése érdekében. Az ablakok csak a helyet foglalják, szinte káoszt csinálva a képernyőn és a feladatsávon. Sokan szeretnének nagyobb képernyőt, több helyet rajta, sőt egyesek fizikailag több képernyő beiktatásával oldják meg e problémát. Esetünkben a virtuális asztalok is segíthetnek, ugyanis ezeken szétpakolászhatunk, különböző logika alapján. Esetemben például külön asztalt tartok fenn az aktuális munkának, külön a levelezésnek és a chatelésnek, külön az aktuálisan félbehagyott munkának és azon munkák ablakainak, mely munkákat a sürgősebb feladat megoldása után ismét előveszek. Amikor más típusú munkára váltok, például levelet írok, akkor a megfelelő asztalra váltok, ahol kéznél van az összes ehhez szükséges program és ablak, miközben az aktuálisan félbehagyott munka nyitott ablakai nem zavarnak.
A munkaasztalok közti váltást több módon is elvégezhetjük. A legegyértelműbb, hogy az egérrel a megfelelő asztal kis ablakára kattintunk. Az említett appleten megjelenő ablakocskák között válogathatunk. Egérrel megtehetjük azt is, hogy az applet felett a görgőt használjuk, amikor is előre-hátra mozoghatunk a virtuális asztalok között – jól jön ha át szeretnénk nézni, hogy melyik asztalon mit hagytunk nyitva. A billentyűzeten a célirányos váltást a CTRL+F1 gombkombinációtól kezdve a CTRL+F10 kombinációig tehetjük meg, sorban az egyes asztalok egy-egy funkciógombra vannak kiosztva. De van lehetőség arra, hogy három dimenzióban is megforgassuk az asztalt, ezt azonban külön be kell állítani, illetve megfelelő grafikus kártyával és meghajtóprogramokkal kell rendelkeznünk – erről egy későbbi írásunkban les szó.
Figyelem: A CTRL+ALT+funkciógomb kombináció nem asztalt, hanem úgynevezett konzolt vált. Az F1-től F6-ig a szöveges módú konzolok futnak, az F7-en az első grafikus konzol (amit általában aktuálisan használunk), az F8, illetve F9-en a második és a harmadik grafikus konzol. Ezek akkor indulnak el, ha a felhasználóváltás opciót használtuk, vagyis az aktuális felhasználó nem jelentkezett ki, ugyanakkor egy új grafikus felhasználó jelentkezik be a gépre (Switch User). Az F10-en az operációs rendszer üzeneteit láthatjuk (hibajelentések stb., ez az átlagfelhasználók számára érthetetlen, ugyanakkor a fejlesztőknek és a karbantartóknak fontos információkat ad).
A virtuális asztalok mennyiségét és működési tulajdonságait minden felhasználó saját igényei szerint határozza meg, ahogyan magának az appletnek a megjelenését is. Az applet beállításait elérhetjük, ha az egér jobb gombjával kattintunk rá, majd a Pager Settings opciót választjuk. A virtuális ablakok mennyiségét és tulajdonságait azonban már a Configure Desktop programon keresztül tudjuk elérni (tekinthetjük mint Controll Panelnek), a Desktop alatt a Multiple Desktop opción keresztül. E beállító applikáció használatát a későbbiekben részletezzük.
