A speedtest.net oldalon keresztül az egész világon felhasználók ezrei naponta tesztelik internetes kapcsolatuk sebességét. Mára már az oldal olyan népszerű, hogy akár havonta képesek követni az egyes területeken mért átlagos sebességek alakulását. De nem csupán területekre lebontva követik a méréseket, hanem a szolgáltatók eredményeit is figyelik, amely szolgáltatók minőségéről a felhasználók is véleményt alkothatnak, pontozhatják őket. Ezáltal egy jól áttekinthető releváns információhalmaz jön össze, amely alapján rangsorolhatók az országok és a szolgáltatók.
Ezen a listán Szerbia csak a 83. helyet foglalja el, az átlagos letöltési sebességünk 2,86 megabit másodpercenként. Sőt, ha mellőzük az egyetemi hálózatról és a nagyvállalatokból végzett méréseket – tehát csak az otthoni felhasználókat vizsgáljuk –, akkor már csak a 85. helyen állunk 2,78 Mb/s sebességgel. Ez az eredmény nem túl kecsegtető, különösen ha elemezzük a környező országok eredményeit is. Románia a 6. (20,27 Mb/s) – lekörözve ezzel az internetükről híres svédeket is, Bulgária a 9. (16,2 Mb/s), megelőzve Magyarországot is, amely a 19. (11,87 Mb/s). Az egykori tagköztársaságok között Szlovénia vezet a 32. helyen (7,9 Mb/s), követi Macedónia az 52. helyen (5,74 Mb/s). Horvátország az 57. (4,67 Mb/s), majd Montenegró a 69. (3,76 Mb/s). Nálunk csupán Bosznia-Hercegovina teljesít rosszabbul, amely ország a 103. helyet foglalja el a maga 2,13 Mb/s letöltési sebességével. A feltöltési sebességek terén is hasonlóan gyatra kis hazánk helyzete, itt is csak a 84. helyet foglaljuk el a ranglistán. Egyedül a minőség tekintetében állunk jól, mely alapján 43. helyet foglaljuk el (előttünk Románia a 11., Bosznia a 30., Szlovénia a 33., Horvátország a 39., Magyarország a 40., Bulgária a 42. helyen található). Ez utóbbi ranglista a ping idők és azok állandóságát mutatja, amely alapján a hazai szolgáltatók megfelelő internetes kapcsolatot nyújtanak a felhasználóknak.
Érdekes, hogy a városonkénti bontásban Zenta vezet az átlagosan mért sebességben, elvileg Zentán átlagban 4,45 Mb/s sebességgel interneteznek. Ez az érték azonban bizonyosan nem valós, ugyanis a szerbiai ADSL-hálózatról kapcsolódó felhasználók minden egyes esetben a szolgáltató központjának helységeként vannak azonosítva, függetlenül attól, hogy Szerbia melyik pontjáról csatlakoztak (általában belgrádiként szerepelnek).
Tehát a városonkénti mérésbe csak az IP zónájukat regisztrált helyi szolgáltatók vannak jelen, feltételezhetően a kábeltelevíziós internet nyomja meg az értéket (a WiFi-szolgáltatás elvileg nem lenne képes ilyen átlagot elérni). Szóval ezt a ranglistát a szerbiai hálózat struktúrája miatt nem tekinthetjük meghatározónak, még ha jól is hangzik ez az eredmény. Az kitűnik a listából, hogy a vajdasági szolgáltatók messze jobbak, mint a közép-szerbiaiak. Ha fél évre visszamenőleg követjük az ország átlageredményét, akkor láthatjuk, hogy folyamatos az emelkedés. Ez kis részben annak köszönhető, hogy az elmúlt fél évben néhány internetszolgáltató növelte a sebességeket. Nagyobb részben pedig annak, hogy mind több személy számára elérhető a szélessávú internetkapcsolat. Habár még nem mondhatjuk, hogy befejeződött a modemos korszak, sajnos sok településről még mindig csak modem segítségével lehet internetezni, vagy a mobiltelefonos hálózaton keresztül, mely szintén nem biztosít nagy sávszélességet (csupán a nagyvárosokban érhető el fél megabites mobilinternet, a legtöbb helyen csak 64Kb/s sebességű GPRS csatorna áll rendelkezésre).
Érdekes törekvés továbbá, hogy több településen is bevezették (vagy folyamatban van a bevezetése) a központi zónák WiFi-vel való lefedését, mely révén az ott tartózkodók ingyenes internetkapcsolathoz juthatnak. Ez ugyan nem biztosít hatalmas sávszélességet, de a turisztikai szempontokat figyelembe véve fontos haladás az európai felzárkózás irányában. Szintén megfigyelhető, hogy a városokban a legtöbb magára adó étterem és szórakozóhely már internetelérhetőséget kínál a vendégeinek – sajnos ilyenfajta szolgáltatást a kisebb településeken még nem nyújtanak.
Mindent összevetve, van még mit bepótolnunk az internetes hozzáférés terén ahhoz, hogy felzárkózzunk az EU-hoz, vagy legalább a környező országokhoz. Szinte érthetetlen, hogy e téren hogyan sikerült ilyen eredményeket elérniük Romániában és Bulgáriában, ahol tíz éve még a modemos kapcsolat is csak némelyeknek adatott meg. De az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai is sokkal jobban és gyorsabban fejlődnek e téren, mint mi, ami egyértelműen a hazai kormány tétlenségének köszönhető, amely mind a mai napig támogatja a Telekom monopolhelyzetét, illetve elnyomó extraprofitot termelő politikáját.
Végezetül néhány érdekesség: Gondolta volna, hogy Dél-Korea a világ internethatalma, ahol az otthoni felhasználók átlagosan 32 megabitet tölthetnek le másodpercenként? Tudta, hogy az EU internetes eléréseinek átlagsebessége régen megelőzi az amerikaiakét? Tudta, hogy a világ legtöbb országában létezik valamilyen formája az internet cenzúrázásának (még a legfejlettebb, legdemokratikusabb államokban is)?
