A nagyvállalatok nem cserélik le a gépeiket

A Microsoft ismét meghosszabbította a XP életét, ezúttal 2020-ig. A hosszabbítás azt jelenti, hogy az új dátumig lebutítható a frissen vásárolt Microsoft operációs rendszer, és helyette Windows XP telepíthető. Ez csak a Professional -t és az Ultimate -et megvásároló cégekre vonatkozik, ők még az újonnan vásárolt gépeken is használhatják legálisan a Windows XP-t. Eredetileg most kellett volna lejárnia annak a lehetőségnek, hogy visszatérjenek ( downgrade ) Windows XP-re, azonban – a Microsoft értesítése szerint – bonyolult lenne megvalósítani és ellenőrizni, hogy korábban melyik Windows 7-est vásárolták és jogosult az XP-re való visszaváltásra, illetve melyek a frissebb változatok, így az egyszerűség kedvéért a Windows 7 teljes életciklusában szavatolják ezt a lehetőséget. Ezzel a Windows XP a legsikeresebb és legtovább hivatalosan is életben maradó Microsoft operációs rendszerévé vált. A döntés értelmében valószínűleg a 2014-es terméktámogatás megszűnését is kitolják későbbi határidőre. Mint ismeretes, az XP terméktámogatása már az utolsó fázisba lépett, vagyis csak a legkritikusabb sebezhetőségek foltozását nyújtja a Microsoft, illetve a friss foltok csak azon cégek számára érhetőek el, amelyek fizetnek a kibővített támogatásért (ettől függetlenül egy-két nagyon kritikus biztonsági hiba a Windows Update -n megjelenik publikusan is).

Természetesen a döntés hátterében nem ilyen egyszerű ok áll, a OEM licenceket elláthatnák olyan sorozatszámokkal is, amelyekből tudnák, hogy frissebben vásárolt licencről van szó – ez a múltban sem okozott problémát a Microsoftnak. A döntés mögött inkább egy frissen elvégzett kutatás áll, miszerint Amerikában a nagyvállalatokban a számítógépek átlagéletkora 4,6 év. Ezekre a gépekre nem telepíthető fel a Windows újabb változata probléma nélkül, ugyanakkor a gazdasági válság miatt jelentősen késnek a számítógépek frissítései (a válság előtt a 3-4 éves számítógépeket már lecserélték a cégek). Tehát a Microsoft is kényszer alatt döntött így, ugyanis csak így adhatja el az új licenceket – a nagyvállalatok adminisztrátorai szeretik a homogén rendszereket, mindenáron elkerülik, hogy több különböző verziójú szoftvert kelljen karbantartaniuk a hálózatukban.

Tehát Nyugaton sem fényes a helyzet, nálunk pedig egyenesen katasztrofális. Sajnos arról nincs felmérés, hogy átlagosan hány éves számítógépeken dolgozunk Szerbiában, azonban becslések szerint nálunk az átlagéletkor meghaladja a 7 (hét!) évet. Sajnos több helyen találkozhatunk akár több mint tízéves számítógéppel is, amelyek mindaddig üzemelnek, amíg javíthatatlanul el nem romlanak. Holott tény, hogy ezen régi gépek javítása és karbantartása többe kerül egy-két év alatt, mint egy-egy új gép vásárlása, azonban a cégek manapság – anyagi gondok miatt – csak rövid távon gondolkodnak ideiglenes megoldásokban. Ez az egyébként is katasztrofális érték pedig tovább fog romlani, ugyanis az IDC piackutató szerint tavaly a szerbiai számítógép-vásárlás 20,3%-kal zuhant az előző 2008-as évhez viszonyíva, az idei kereslet pedig valószínűleg még ennyivel fog zuhanni a múlt évhez képest. Ráadásul hazánkban az IT szektor az új gépek eladásából él, nem pedig a fejlesztésekből és szolgáltatásokból, ugyanis a szolgáltatások csak a 17,1%-át képviselik az IT részlegnek, a szoftverfejlesztések pedig csupán 12,8%-át. Sajnos hazánkra jellemző, hogy pusztán a kézzel fogható terméknek van értéke, hajlamosak vagyunk a legújabb szuperszámítógépre súlyos tízezreket költeni, ám egy jól működő szoftver fejlesztésére már sokalljuk a költségeket, inkább nem használjuk ki az informatika adta lehetőségeket.