Elérkezett az az idő, amikor a kicsi, 3.5 hüvelykes floppylemez (hajlékonylemez) is a számítástechnikai múzeumba kerül. A Sony cég, amely kidolgozta a meghajtót és a hozzá illő lemezeket, illetve ezek legnagyobb gyártója volt, a minap bejelentette, hogy három évtized után beszüntette gyártásukat. Ezzel végképp halálra ítélte ezt az adathordozót.
A meghajtót és a lemezeket először 1981-ben mutatta be a Sony, az addig használatos 5.25 hüvelykes lemezek jobb alternatívájaként. Elterjedésük igencsak lassú volt, borsos áruk miatt. Még a kilencvenes évek elején is drágák voltak a lemezek és a meghajtók is. A megállíthatatlan fejlődés során azonban a kilencvenes években már minden számítógép kötelező alkatrésze volt a 3.5 hüvelykes floppymeghajtó. Mivel az akkori operációs rendszer telepítőlemezei is floppyn érkeztek, sőt a programok többségét is ilyen módon szállították, a számítástechnikai szakemberek sokáig el sem tudták képzelni az életet e lemezek nélkül. Az első forradalmi adattárolási átalakulást a CD-meghajtók megjelenése hozta (fejlesztésük szintén a Sony cég nevéhez fűződik), azonban magas áruk és korlátozott írhatóságuk nem tette lehetővé a mindennapi használatot. Még a MS Windows 98, illetve az NT4 akár floppyról is telepíthető volt, igaz, ezek már többnyire nem floppy segítségével kerültek át a gépekbe, a nagy mennyiségű lemez miatt. Az adatok átvitele egyik gépről a másikra azonban továbbra is elsősorban floppylemezen történt, szinte a 21. századig, amikor is lassan az USB meghajtók váltották fel ebben a szerepben. Csökkenni kezdett az érdeklődés a floppymeghajtók és a mágneses lemezek iránt. Az új komputerekbe már nem szereltek floppymeghajtókat, kényelmi okokból a felhasználók is áttértek a megbízhatóbb, gyorsabb, jóval nagyobb kapacitású USB flash memóriákra.
Azonban még mindig maradt egy terület, amelyen a floppyt nem sikerült hosszú ideig helyettesíteni. A Windows XP telepítése során például csak ilyen lemezekről lehetett további meghajtóprogramokat illeszteni a rendszerbe, mely a SATA és RAID vezérlők megjelenésekor mindennapos tevékenységgé vált a szervizekben. A Windows XP ugyanis az SP2-ig nem volt képes lekezelni az ilyen vezérlőre kötött merevlemezeket, sőt a RAID vezérlők még az SP3 után is problémásak maradtak. Ha nem találta meg a telepítő a merevlemezünket, nem volt más hátra, floppymeghajtót kellett kötni a gépre és azon keresztül bevinni a meghajtóprogramokat. A MS Windows Vista és 7 esetében már USB-ről is elvégezhetjük e műveletet.
Ugyanígy egyes pénztárgépek és ipari gépek kezelése is csak floppyn keresztül végezhető mind a mai napig. Azonban a Sony számításai szerint ezek a gépek lassan olyan elavultak lesznek, hogy mindenképpen megéri újabbakra cserélni őket, addig pedig a felhalmozott raktárkészlet biztosítaná a lemezek és a meghajtók utánpótlását. A Sony ugyanakkor nem közölt pontos dátumot az eladás megszüntetéséről, csupán csak azt, hogy hamarosan befejezi. A cég már a 2009-es évben leállította a gyártósorokat és azóta csak a raktárkészletet értékesíti. Ezzel a figyelmeztetéssel gyakorlatilag felszólította a felhasználókat, hogy a jövőben ne számítsanak a floppymeghajtókra és -lemezekre – valószínűsíthetően a raktárkészlet is lassan elfogy.
Mellékesen, a Sony értékesítette a floppylemezek 70 százalékát, évente 47 millió darabot. Mivel a Sony fejlesztette ki a technológiát, ezért a licencelésekből származó bevételt sem kell figyelmen kívül hagyni, nem csak a közvetlen eladás hozott hasznot. Tavaly azonban a közvetlen eladásból már csak 8.5 millió floppylemez kelt el, így érthető a termelés és az értékesítés leállítása.
Viszlát floppy! Találkozunk még a múzeumban!
