2026. május 31., vasárnap

Game

A nagy kiadók ritkán kísérleteznek új ötletekkel. Játékaikban szebb grafikára, gazdagabb hangvilágra törekszenek, de a lényeg, a játékmenet, marad a régi. A független fejlesztőknek azonban nincsen megkötve a keze, kedvükre készíthetnek merészebbnél merészebb játékokat. A Plain Sight is ilyen többjátékos móka, hasonlót sehol sem láttunk még: részben repülő szimulátor, részben Jedi Knight, részben szédületes látványosság és részben mindent vagy semmit szerencsejáték. Vér, illetve olajszomjas, robbanó akrobata-robotokkal, amelyek katanákkal hadakoznak a gravitációs mezők hálójában.

A kompetitív társasjátékok kedvelőinek talán több sem kell, máris letölthetik PC-jükre a játékot a Steamrő l, és kezdődhet a buli. Aki még hezitál, annak következzék egy rövid bemutató.

A Plain Sight érdekes, de viszonylag egyszerű játék. Egy katanás robotot irányítunk. Szaladgálhatunk, ugrálhatunk vele, és a bal egérgomb nyomva tartásával egy villámgyors rohamot készíthetünk elő. Ha egy másik robotot látómezőnkben tartunk rohamunk előkészítésekor, akkor célpontba vesszük azt. Ha eltaláljuk, akkor megsemmisítjük: nincsenek sebzéspontok, ellenfeleink vagy látványosan darabokra törnek, vagy vidáman elhúzzák a csíkot (szó szerint).

A túléléshez a shift gombbal kell mihamarabb megbarátkoznunk, lenyomásával egyenesen a padló felé repül a robotunk. Azzal, hogy a padló relatív. Arra a felületre érkezünk, ami éppen a legközelebb van a gépünkhöz. Könnyű belátni, hogy a plafon, az emelet, a fal értelmetlen szavak lesznek, amint elveszítjük a lábunk alól a Földet – hogy egy másikat találjunk helyette. A „dinamikával” ügyeskedve még bolygó körüli pályára is állhatunk.

A játékmenet zsenialitása a pontozásban van. Egy robot elpusztítása nem növeli a pontjainkat közvetlenül, csupán megkapjuk az ellenfél energiáját. Minden robot egy energiával lép be a játékba, így a játék elején, két robot elpusztítása után már három energiánk van. Ha egyikük ekkor, újjáéledés után összetöri a robotunkat, négy energiája lesz. Az energiaszinttel a robotunk nagysága, gyorsasága és röppályája is növekszik, elvileg egyre könnyebben jutunk kedvező pozícióba.

Ám a játékpontokat csak akkor kapjuk meg, ha az önmegsemmisítés elindításával felrobbantjuk a robotunkat. A robbanás egy tökéletes gömbben minden ellenfelünket elpusztítja körülöttünk. Minél több energiánk van, annál nagyobb a gömb, és minél több robot pusztul el, annál nagyobb a pontszorzónk. Így magas energiaszinten egyre többet kockáztatunk az életben maradással, cserében, a pontszorzóknak köszönhetően, egy jól helyezett robbanás el fogja dönteni a meccset.

A pontjainkat fejlesztések megvásárlására is használhatjuk (persze csak az aktuális meccs idejére). Kettes-, hármasugrás, pajzs és a rövidített robbanási idő megvásárlása után szuperképességre is szert tehetünk, amivel robbanásaink előtt közelebb szippanthatjuk az ellenfeleinket.

Öt játékmódban mérkőzhetünk meg, a klasszikus Deathmatch, Team Deathmatch és a Capture the Flag mellett egyedi Lighten Up és Ninja! Ninja! Robozilla! szabályok szerint is játszhatunk – bár ez utóbbi a hangzatos neve ellenére nem olyan érdekes.

A játéknak a látványos grafika és az egyedi játékmenet mellett sajnos vannak hátrányai: kevésbé kifinomult az irányítás, a pörgő világban elég hamar el fogunk veszni, a dzsesszes zene, bár érdekes, nem éppen illik ehhez a világhoz, továbbá az internetes játék is összehozhat kellemetlen emberekkel. Annál mókásabb viszont helyi hálón játszani a barátainkkal – erre találták ki ezt a játékot.

Magyar ember Magyar Szót érdemel