Ember legyen a talpán, aki ezekben az időkben legalább hozzávetőleg meg tudja jósolni, mi történik a világgazdaságban. Az egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy rövid távon a piac mindinkább a politikai impulzusokra reagál, a gazdasági és üzleti tényezők helyett. A geopolitikát pedig már nem országok alakítják. A világ legbefolyásosabb embereinek egy-egy kijelentése is milliárdokat hozhat vagy éppen égethet el mások számára. A piac esetenként már nem a megszokott módon működik, hanem a mindenhatónak hitt vagy mondott politikusok kijelentései mozgatják.
Ilyen hangulatban a piac klasszikus fogalma kezd elmosódni, átalakulni. A politikusok kijelentései sokszor percek, sőt másodpercek alatt meg tudják mozgatni a tőzsdéket. Tudni kell, hogy a piac mindig a jövőt árazza. Amikor egy komoly befolyással bíró politikus megszólal, a befektetők rögtön azt próbálják kitalálni, mit jelent az a kamatokra, adókra, háborús kockázatra, céges profitokra és a gazdasági növekedésre nézve. Az amerikai elnök vámokkal kapcsolatos korábbi bejelentései, a kilátásba helyezett katonai intervenciói anélkül is befolyásolták az árfolyamokat, hogy a dolgok valóban megtörténtek volna. Megfigyelhető azonban, hogy nem mindegyik politikus megnyilvánulásainak van hasonló hatása.
Nem tesz jót a bizonytalanság
A korábbi tapasztalatok és kutatások szerint a politikai bizonytalanság önmagában is emeli a volatilitást. A bizonytalanság mindig kockázati felárakat generál, ami különösen a gyengébb gazdasági környezetben mutatkozik meg. A tőzsde például általában nem a jelenlegi állapotot veszi figyelembe, hanem a következő időszakot. Amikor egy miniszterelnök vagy elnök azt mondja, hogy adócsökkentés jön, új vámokat vezetnek be, állami beruházásokat indítanak, vagy szigorítják a szabályozást, akkor a piaci szereplők azonnal újraszámolják, hogy nyerhetnek vagy veszíthetnek az üzleten.
A bizonytalanság a piac egyik legfőbb ellensége. A tőzsdék megfigyelhetően a rossz hírt is sokszor jobban viselik, mint a bizonytalanságot. Amikor a politikus ellentmondásosan beszél, hirtelen irányt vált, vagy amikor „bevillant” egy ötletet, de nem világos a részletezés, akkor a befektetők nem tudják, mire készüljenek. Ilyenkor gyakran nőnek a különféle számadatok alapján kiszámítható félelemindexek. A jelenség eladási hullámot indíthat el.
A legérzékenyebb reakciókat sok esetben nem is a pártpolitikusok, hanem a jegybankárok kijelentései váltják ki. Ha például egy jegybanki döntéshozó azt sugallja, hogy magasabban maradhatnak a kamatok, nő az inflációs veszély, vagy kamatemelés is szóba kerülhet, akkor erősödhet a deviza, emelkedhetnek a kötvényhozamok, és egyéb hatások is megmutatkozhatnak.
(Nem) csak szavak
Amikor egy vezető háborúról, szankciókról, béketárgyalásról, olajszállításról vagy katonai lépésekről beszél, azonnal megmozdulhat az olaj ára, megszaporodhatnak a hadiipari megrendelések. Ilyenkor a a légitársaságok, a biztosítók, a bankok részvényeinek ára is esik vagy éppen emelkedik. Egyik friss példa szerint egy politikai üzenet a közel-keleti feszültség enyhüléséről néhány órán belül átfordította az amerikai részvénypiaci hangulatot, miközben az olaj ára is gyorsan visszaesett.
Ha azt nézzük, hogy a közelmúlt tapasztalatai szerint mely kijelentések mozgatják a legerősebben a tőzsdét, több tényezőt is érdemes kiemelni. Nagyon erős hatással bírnak a kamatokkal, inflációval, energiaellátással és a vámokkal kapcsolatos kijelentések. Szintén erős hatásuk lehet a költségvetéssel, a büdzsé hiányával, az államadóssággal vagy az adóváltozásokkal kapcsolatos információk bejelentésének. Ugyanakkor esetenként az elcsépelt kampányszlogenek, a homályos politikai ígéretek, a konkrétumok nélküli „kemény” nyilatkozatok nem mindig fejtik ki hatásukat. Kicsit leegyszerűsítve, a politikusok kijelentései azért mozgatják a tőzsdéket, mert a piac ezekből próbálja kitalálni a jövő gazdasági környezetét. Minél nagyobb a bizonytalanság, annál idegesebb a piac, illetve annál idegesebbek a piaci szereplők.
Mindezek tükrében szinte lehetetlen megjövendölni, mi vár ránk a közelebbi és távolabbi jövőben. A nagy nemzetközi intézmények szerint a világgazdaság 2026-ban tovább fog nőni, de nem erőteljesen. A Nemzetköz Valutaalap 3,3, míg az OECD 2,9 százalékos globális növekedést vár. A kép ezek szerint összességében még pozitív, de sérülékeny. A tőzsdei szereplők pedig kíváncsian várják, milyen újabb kijelentésekkel „örvendeztetik meg” a szereplőket a politikusok.
Nyitókép: Pixabay
