Sehol nem működnek a dolgok tökéletesen. Közhelyes, de igaz, hogy mindig a folyamatok optimalizálásra kell törekedni. A szerb elnök vasárnapi megnyilvánulásából az szűrhető le, hogy nem csupán a kormánytagok munkájával elégedetlen. Bírálta a közvállalatok vezetőit. Felszólította azokat, akikben nincs akarat és elszántság a dolgok jobbá tétele iránt, azok adják át a helyüket másoknak. A közszolgáltatások színvonalának javításán is folyamatosan dolgozni kell. Ez egy véget nem érő feladat. A közszolgáltatás a társadalmi szükségletek kielégítését célzó, közösségi szervezést igénylő alapvető tevékenység, amely a lakosság számára elérhető közműveket (víz, gáz, villany) vagy közérdekű feladatokat (oktatás, egészségügy) foglalja magában. A gazdasági növekedés, azzal együtt az életszínvonal növekedése is szoros összefüggést mutat a szolgáltatások minőségével. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlődés, a javulás egyfajta hullámzást mutat. Esetenként nehéz szintet lépni.
Az elmúlt évben a gazdasági növekedés elmaradt a várttól Szerbiában. Ennek ellenére nem beszélhetünk visszaesésről, recesszióról. A növekedést, előrehaladást befolyásoló tényezők külső és belső folyamatokkal hozhatóak összefüggésbe. A mutatószámok mindig egy adott pillanatot tükröznek, ezért érdemes őket az idő függvényében vizsgálni, és a trendeket felismerni. Decemberben éves szinten 2,7 százalékot tett ki az infláció Szerbiában. Ez enyhe csökkenést jelent a novemberi értékhez képest – közölte a közelmúltban a Szerb Nemzeti Bank a Köztársasági Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva. A hivatal elsődleges becslése szerint 2025-ben az éves infláció átlagban 3,8 százalékos volt. Ugyanakkor havi szinten a fogyasztói árak decemberben mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára decemberben negyedik egymást követő hónapban mutatott havi csökkenést. A folyamatot továbbra is a gyümölcsök, a friss húsok és a feldolgozott élelmiszerek árcsökkenése befolyásolta döntően. A zöldségfélék ára pedig – legalábbis a jelentés szerint – a szezonális hatásoknak megfelelően, a várakozásokkal összhangban emelkedett. A szerbiai infláció most már lényegében összhangban áll a jegybank céljával, hiszen a célsávot 3 százalék, ± 1,5 százalékban határozták meg. Aggodalomra az adhat némi okot, hogy az alapvető szolgáltatások díja a fizetésekhez képest gyorsabban nő.
A körülményekhez képest nem rossz
Megállapítható, hogy nehézségek, például a NIS többhetes leállása ellenére Szerbia gazdasága a múlt évet az elvárt makrogazdasági stabilitással zárta. A teljesítmény azonban gyengébb a vártnál. A GDP növekedés a tervezett 4 százalékos helyett mindössze 2 százalékos. A hozzánk hasonló adottságokkal bíró közép- és kelet-európai országokkal összevetve ez az eredmény nem tekinthető rossznak. A térség átlagmutatószáma ugyanis az előző évre 1,7 százalék körül alakul. Míg más országok a tervezettnél általában 0,5 százalékkal értek el gyengébb eredményt, addig nálunk a lemaradás ennél erőteljesebb. A külföldi beruházások volumenének visszaesése, az agrárium lankadó teljesítménye, az építőipar és az olajipar gyengülése kihatott az eredményekre. Amennyiben azonban a NIS körüli problémák megoldódnak – ami az utóbbi napok eseményeinek tükrében már reális elvárásnak tekinthető –, valamint, ha nem jelennek meg új kockázatok, ebben az évben a 3-3,5 százalékos GDP növekedés is elérhető lenne.
Kiművelt emberfők kellenének
A gazdasági folyamatok az automatizálás ellenére még mindig szorosan összefügg a rendelkezésre álló munkaerő minőségbeli ismérveivel. Országunkban, de tágabb térségünkben is, ma már nem a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot, hanem a szakképzett és megfelelően kvalifikált munkaerő hiánya. A modern munkaerőpiac egyik kulcsfontosságú kihívása ez. A stabil, hosszú távon is fenntartható munkaerőpiac létrehozása nem tud spontánul megvalósulni. Elengedhetetlen az állam, a gazdasági szereplők és a helyi önkormányzatok közös, összehangolt, akár egy központi koordinációval történő fellépése.
A munkaerőpiac legnagyobb kihívásai közé tartozik az oktatási rendszer és a gazdaság igényei közötti összhang megteremtése. A jövő gazdasága a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és a digitális átállás köré épül, kiemelt hangsúllyal a kreatív és gyakorlatias megoldásokon. A gazdasági növekedést ma már szemmel láthatóan az innováció és a technológiai fejlődés mozgatja. Minden ágazat valamennyi szektorában felismerhető ma már a folyamat. Aki pedig ezekből kimarad, minden korábbi tempónál gyorsabban lemarad.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
