Az eredeti csillagháborús terv egy speciális védelmi program volt, amely 1983-ban Reagen elnöksége alatt indult el. A narratíva szerint a cél az USA védelmének biztosítása volt. Valójában eredetileg elképzelt formájában azonban soha nem valósult meg. A terv viszont vitathatatlanul nagy szerepet játszott abban, hogy a Szovjetunió feladta a hidegháborús fegyverkezési versenyt. Utólag sem ismert azonban a védelmi programként beharangozott fejlesztések minden részlete.
Vannak olyan vélemények, melyek szerint az egész csak egyfajta blöff volt, papírtigris, amitől a keleti blokk megrettent, majd gazdaságilag kimerült, amikor hasonló fejlesztéseket próbált finanszírozni. Az egykori elnökhöz hasonlóan a jelenlegi is igen tehetséges a blöffölésben. Láthatóan élvezi is, hogy a bemondásai hatására hogyan reagálnak az árfolyamok, a tőzsdék, miként alakulnak a fejlemények. Május 20-án jelentette be, hogy Aranykupola (Golden Dome) néven hozná létre a világ leghatékonyabb rakétavédelmi rendszerét. A bejelentés szerint a projekt csaknem 100 százalékos hatékonysággal lenne képes megvédeni az Amerikai Egyesült Államokat a ballisztikus és hiperszonikus rakétáktól, robotrepülőgépektől. Trump szerint már elnöki ciklusa vége előtt, azaz három éven belül üzemképes lesz a rendszer, melynek kiépítéséhez az előzetes becslések szerint mintegy 175 milliárd dollárra lenne szükség. Az Aranykupola nevében és koncepciójában is nagyon hasonlít az izraeli Vaskupolára, melyet a világ leghatékonyabb légvédelmi rendszereként tartanak számon. Radarokból és rakétaelhárító fegyverekből áll, amely részben automatizált, részben pedig emberi irányítással mér csapást a védett területre berepülő eszközökre. A Golden Dome-nak komoly támogatói vannak az amerikai védelmi iparban. Nem kétséges, hogy a bejelentés potenciálisan nagy üzletet jelenthet egyesek számára. A fehér házi sajtótájékoztatón résztvevők az L3Harrist, a Lockheed Martint és az RTX Corp. cégeket lehetséges vállalkozókként nevezték meg. A Trump elnök által beharangozott rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy az USA a számára potenciális veszélyt jelentő országok közelében szenzorokat telepítsen. Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán, illetve más országok is szerepelnek azon a listán, melyeket folyamatosan meg kell majd figyelni. Valójában valamiféle megfigyelése ezeknek a területeknek már most is megvalósul. Az érzékelőket pedig valószínűleg a világűrben is elhelyeznék. Nagy valószínűséggel ilyen érzékelők már most is vannak a műholdakon.
Aranykupola aranyáron
A több mint negyven évvel ezelőtt létrehozott, az űrből irányított lézerfegyverekkel is tarkított tervezetet a republikánus párti Reagan több kortársa is bírálta. Megvalósíthatatlannak és kockázatosnak nevezték. Edward Kennedy demokrata szenátor az akkor éppen a mozikba kerülő Csillagok háborúja című filmben látottakhoz hasonlította az elnök Star Warsnak titulált kezdeményezését. Így került be a szakirodalomba is a „csillagháborús terv” kifejezés. A grandiózus, egyes elemeiben a tudományos fantasztikum határait súroló terv elemeinek túlnyomó része sosem valósult meg. Egyes megvalósított elemei ugyanakkor máig fontos részei az USA rakétavédelmi rendszerének. A magasabb fokozatra kapcsolt fegyverkezési verseny azonban sokban hozzájárult a Szovjetunió, egyben a keleti blokk széteséséhez. Egyes vélemények szerint Reagan a hidegháborús hisztériát kihasználva az ország védelmezőjeként állította be magát az amerikai nép előtt, amely abban az időben többnyire pozitívan viszonyult az utópisztikus tervekhez. Reagan állítólag ki is mondta, hogy addig kell a fegyverkezési verseny fokozásával nyomást gyakorolni a szovjetekre, amíg csődbe nem mennek. Az USA valójában így próbálta rákényszeríteni a szovjeteket a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre a különböző fegyverkezési korlátozások kérdésében. A stílus, illetve a mintázatok felismerhetőek Trump retorikájában is. A dolgok azonban nem mindig úgy alakulnak, ahogyan azt egyesek elképzelik. Oroszország évtizedek óta hangsúlyozza, hogy a túl erős amerikai rakéta- és légvédelem felborította az egyensúlyi viszonyokat, hiszen rontja a kölcsönös elrettentés lehetőségét. Az amerikai elnök ennek ellenére egy gigantikus védelmi rendszer kiépítéséről beszél. A Reagan-tervhez hasonlóan most is előállhat olyan helyzet, hogy Oroszország nem tudja majd könnyen finanszírozni a pajzs áttöréséhez szükséges újabb stratégiai fegyverzetek gyártását. Pénzügyi és ipari kapacitásait leköti az Ukrajna ellen bevetett hagyományos arzenál pótlása. Bizonyos vélemények szerint az amerikai elképzelés most sem valósulhat meg teljes egészében, ahogyan a Reagan-terv sem valósult meg. Komoly következményekkel járhat viszont a stratégiai stabilitásra, különösen Oroszországra, de Kínára nézve is. Peking első reakciója az volt, hogy az USA harci övezetté változtatja a világűrt. Az egyéb fejlemények tükrében is úgy tűnik, hogy az emberiség történelmében új korszak kezdődik: versenyfutás az űrbeli lehetőségekért. Ezt jelzi, hogy a NASA mellett a magáncégek is érdeklődnek az aszteroidákon való kitermelés iránt. A Földhöz képest ugyanis a ritka fémek több százszoros vagy ezerszeres koncentrációban vannak jelen a kisbolygókon. Ezeknek az anyagoknak az ára pedig az aranyéval vetekszik.
Nyitókép: Pixabay
