2024. április 20., szombat

Nehéz, de nem kilátástalan a helyzet

Ha azt mondanánk, hogy jók a gazdasági kilátásaink, annak pozitív kicsengése lenne. A pozitív kicsengés pedig önmagában képes a közhangulatot is úgy befolyásolni, hogy az emberek annak nyomán úgy kezdenek viselkedni, költekezni, beruházni, dolgozni, hogy a jónak nevezett kilátás önbeteljesítő jóslatként meg is valósul. Ugyanakkor a tények is makacs dolgok, így nem árt megmaradni a realitás talaján. Exportorientált kis nemzetgazdaság a miénk, a kereskedelmünk mintegy kétharmadát pedig az Európai Unió tagállamaival bonyolítjuk le. Ezért sokban függ a hazai gazdasági folyamatok alakulása attól, hogy mi történik az elsősorban tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. Sajnos az a helyzet, hogy a gazdasági kilátások egyre inkább romlanak. Előzetes becslések szerint az eurózóna harmadik negyedéves GDP-jét talán még megmentheti a turizmus. A különböző üzleti és vásárlói hangulatindexek azonban azt mutatják, hogy nehézségek is adódhatnak. A második félév szinte mindenhol gyengébbnek ígérkezik, mint az első. Az EU motorjának tekintett Németországban a feldolgozóipar nem mutat igazán jó teljesítményt. Összességében az analízisekből az látszik, hogy a gazdasági környezet tartósan kedvezőtlen maradhat. A GDP éves növekedése mind 2023-ban, mind 2024-ben 1 százalék alatt várható az euróövezetben, ami egy stagnáláshoz közelítő állapotot jelent.

KAMATOK ÉSA INFLÁCIÓ

Az infláció több okra vezethető vissza, a jegybankok pedig jobb híján tüneti kezeléssel, kamatnöveléssel próbálják letörni. Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a hónap elején újabb 25 bázisponttal 4 százalékra növelte az irányadó alapkamatot. Elemzők szerint azonban valószínű, hogy ez volt az utolsó ilyen lépés. A kiadott közleményben is utalást tettek rá, hogy hosszabb távra is megfelelő lehet a jelenlegi kamatszint. A hírre egyébként a dollár is erősödni kezdett. Mindez arra utaló jelként fogható fel, hogy központi bankok világszerte a kamatemelési ciklus csúcspontjához közelednek, vagy már el is érték a csúcspontot. Az ilyen „lázcsillapítónak” azonban ezután ütköznek ki a kellemetlen mellékhatásai. Az infláció elleni küzdelem gazdasági következményei most kezdenek felszínre törni. Ez különösen szembetűnő Európában. A legfrissebb előrejelzések szerint Európa gazdasága 2023 harmadik negyedében zsugorodhat. A kamatemelések a fogyasztás lehűtését eredményezik, a gazdasági növekedés lassulása azonban kellemetlen mellékhatása a magas kamatoknak. A világ meghatározó gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban a foglalkoztatás továbbra is robusztus teljesítményről tanúskodik, a gazdaság azonban az erős nyári növekedés után ott is a lehűlés jeleit mutatja. Az áruk és szolgáltatások új megrendelései csökkentek ugyanis, a kibocsátás pedig stagnált, ami valóban arra utalhat, hogy a már-már túlfűtöttség jelei után az amerikai gazdasági növekedés is lassulhat. Miközben az infláció globálisan mérséklődik, az élelmiszerár-infláció továbbra is magas. Az olaj ára is emelkedésnek indult. Ennek tudható be, hogy a központi bankok óvatosak az irányadó kamatlábak csökkentésével kapcsolatban. Mondhatnánk, hogy az infláció nem szűnt meg, csak átalakult, ami valójában logikus fejleménye annak, ami eddig zajlott.

ÚGY CSÖKKEN, HOGY EMELKEDHET?

A következő hónapokban világszerte az infláció mérséklődésére számítanak. Nálunk korábban az ígérték, hogy az év végére egyszámjegyűvé szelídül a pénzromlás üteme. A legutóbbi prognózisok szerint azonban ez egyáltalán nem biztos, hogy így is lesz. A kilátásba helyezett gázáremelés, a villanyáram árának emelése visszaköszön majd más termékek árában és szolgáltatások díjában is. Nem hat jól az infláció szempontjából az sem, hogy a szerb kormány közelmúltban elfogadta a törvénymódosítást, mely alapján a kőolajszármazékokon kívül a dohánytermékek, az alkoholos italok, a kávé és az e-liquid, azaz az elektromos cigaretták utántölthető folyadéka esetében megemelkedik a jövedéki adót. Egyik részük már október első napjától, más termékek később, de megdrágulnak. A jövedéki adó növelését azzal magyarázták, hogy az ilyen módon befolyt adó körülbelül 4 milliárd dinárral növeli 2023 végéig az ország költségvetését.

Ami a külső körülményeket illeti, a kamatnövelési ciklus lehet, hogy véget ért, de a továbbra is fennálló inflációs nyomás miatt a jövő év nyara előtt nemigen lehet számítani a monetáris kondíciók enyhülésére. A jó hír azonban mégis az, hogy az európai infláció tovább lassulhat a következő hónapokban. Várhatóan 2024-ben is csökkenő pályán marad. Ugyanakkor kisebb aggodalomra adhat okot, hogy bár a teljes inflációs mutató – az energia- és élelmiszerárak csökkenése nyomán – az elmúlt hónapokban mérséklődött, a maginfláció csökkenése a nyári hónapokban megállt. Ilyen körülmények a recesszió, és a vele járó kellemetlen következmények esetleges elkerülését már sikerként lehetne elkönyvelni.

Nyitókép: pixabay.com