A szerbiai borászat és szőlészet fejlődésének új szakaszát nyithatja meg az a bor- és szőlészeti törvény-módosítás, amelyet a 93. Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon vitattak meg.
A törvény célja, hogy a hazai szabályozást összhangba hozza az Európai Unió előírásaival és az újonnan bevezetett rendelkezésekkel, valamint elősegítse a szerbiai borászat és szőlészet hosszú távú fejlődését.
A változások többek között a bortermelés feltételeit, a termelők jogosultságait, valamint a földrajzi eredetmegjelölések szabályozását érintik.
Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta: megérett az idő a változtatásokra, hiszen a borászati ágazat és a piaci környezet is jelentősen átalakult az elmúlt években.
– Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben a bortermelés alapját elsősorban a saját termesztésű szőlő képezi majd. Az átállás fokozatos lesz, a rendszer teljes bevezetését 2028 augusztusára tervezik, hogy a borászatoknak elegendő idejük legyen az alkalmazkodásra. A kormány továbbra is támogatja a szőlőültetvények telepítését és a borászatok fejlesztését, hiszen szőlő nélkül nincs bor – fejtette ki Glamočić.
Rámutatott arra, hogy az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a bejegyzett pincészetek száma: a korábbi 282-ről 529-re emelkedett, ami több mint 80 százalékos növekedést jelent.
Az új törvény emellett egyszerűbbé teszi a működést az egyházi intézmények, iskolák és egyetemek részére is, valamint kedvezőbb feltételeket biztosít a magánszemélyek számára a bor értékesítéséhez. Ugyanakkor szigorúbban lépnek fel az illegális értékesítés ellen, különösen a különféle rendezvényeken és vásárokon.
A tárcavezető kiemelte, hogy a szerbiai bor nemzetközi megítélése is folyamatosan javul: a szerbiai bortermelők nagy sikerrel mutatkoztak be az olaszországi Vinitaly borvásáron, ahol minden korábbinál nagyobb érdeklődés mutatkozott a hazai borászatok iránt.
Stevan Rajta, a Szerbiai Szőlészeti és Borászati Szövetség igazgatója szerint a szerb bor előtt komoly nemzetközi lehetőségek állnak.
– Az ágazat már most jelentős fejlődésen ment keresztül, amit az állami intézmények és a minisztérium támogatása is elősegített. Szerbia egyre ismertebbé válik borországként, különösen az őshonos szőlőfajták révén, amelyek iránt a nemzetközi piacon is folyamatosan nő az érdeklődés. Az új törvény stabil alapot nyújt majd a kis, közepes és nagy borászatok számára egyaránt, valamint azoknak is, akik most szeretnének belépni az ágazatba. A szabályozás világos keretet biztosít a termelőknek, miközben igazodik az Európai Unió szabályaihoz és előírásaihoz – fogalmazott Rajta.
Dragoslav Ivanišević, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára hangsúlyozta, hogy az európai borászati szektor rendkívül gyorsan fejlődik, ezért a jogszabályok folyamatos korszerűsítése elengedhetetlen.
– A korábbi szerbiai törvények is összhangban voltak az Európai Unió szabályozásával, azonban az időközben bevezetett új európai rendelkezések és a gyakorlatban tapasztalt problémák szükségessé tették a módosításokat. A változások többek között a bortermelés feltételeit, a termelők jogosultságait, valamint a földrajzi eredetmegjelölések szabályozását érintik. Az új törvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a szerbiai borászat versenyképesebbé váljon az európai és a nemzetközi piacon is – fejtetette ki Ivanišević.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
