Az olajpala olyan nem-konvencionális nyersolajfajta, amelyet magas szervesanyag-tartalmú üledékes kőzetekből állítanak elő. A kibányászott olajpalából különféle módszerekkel lehet az olajat kinyerni, ennek során pedig a benne található szerves anyagok szintetikus kőolajjá alakulnak át. Az eljárás költséges, mivel a hagyományos olajkitermelés 7 dollárjával szemben hordónként 20 dollárba is kerülhet. Az amerikaiaknak azonban megéri, mert ha beleszámítják a szállítási költségeket, mondjuk a Közel-Keletről, akkor már a hagyományos olaj sem lényegesen olcsóbb. Ráadásul energiafüggetlenné teszi őket, és így pár év múlva nem számít majd, hogy mi történik a Közel-Keleten vagy Oroszországban, ahol jelenleg 83 régió él a központból osztogatott olyan segélyekből, melyeket a 95 dolláros világpiaci olajárhoz méreteztek. Az így kifizetett tanári fizetések, szociális háló és döcögő közellátási rendszer még így is egyre többször szül látványos elégedetlenséget Oroszország távoli pontjain. A legradikálisabb becslés szerint egyetlen évnyi 60 dolláros olajár felemésztené a jelenlegi teljes orosz valutatartalékot.
Az olajpala-kitermelés technikája olyan tempóban fejlődik Amerikában, hogy a jelenlegi becslések szerint az Egyesült Államok négy éven belül a világ vezető olajkitermelő országa lesz, és 2017-ben átveszi az első helyet Szaúd-Arábiától. 2025-re önellátóvá válik az olaj- és gázkitermelés terén, néhány év múlva pedig a világ legnagyobb energiaexportőrévé válik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég megjelent tanulmánya szerint ha az észak-amerikai kőolaj-, földgáz- és olajpala-kitermelés jelentősen megemelkedik, az komoly hatással lesz a Perzsa-öböl menti országok kőolaj-kereskedelmére. Kami Harami kuvaiti fosszilis energiahordozó szakértő szerint az olajpalából kinyert földgáz és kőolaj kitermelése jelentős mértékben befolyásolja az arab kőolaj-kitermelő országok gazdaságát, amelyek jelenleg a világ nyersolajtartalékainak 40 százalékát birtokolják. Harami meglátása, hogy a Perzsa-öböl menti országoknak rövid idő alatt csökkenni fognak az eladási mutatói, és az Egyesült Államok 2017-re a legnagyobb naftaexportőr lesz a világon. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint az olajpalából kinyert kőolajtartalékait tekintve Oroszország 75 milliárd hordójával az első helyen áll, és őt követi az USA 58 milliárd hordóval. Az Egyesült Államok 665 ezer milliárd köbméter gáztartalékkal a világlista negyedik helyét foglalja el Kína, Argentína és Algéria után. Az olajpalából kinyert földgáz kitermelés már most „gázfüggetlenné” tette az amerikaiakat. Az USA-ban már érezhetően olcsóbb a gáz, mint Európában, és ez csak tovább erősíti a tengerentúliakat a konkurenciaharcban. A Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezet (OPEC) gazdaságának nem sok jót ígér az amerikai világpiaci terjeszkedés. Hamarosan akár napi 8 millió hordónyi többlet is keletkezhet a kőolaj világpiacán, amely nem lesz képes kielégíteni Kína és India növekvő fogyasztási igényeit, pedig ezekben az országokban már most láthatóak a gazdasági növekedés lassulásának jelei. Ebben a helyzetben az OPEC elveszítheti a kőolajtermelés feletti ellenőrzést, és energiahordozó ára meredeken zuhanhat. A legszerényebb becslések szerint a kőolaj világpiaci ára két éven belül a felére csökken. A Bank of America áprilisi tanulmánya 50 dolláros hordónkénti árat vár 2015-re.
