2024. június 20., csütörtök

Nagybányai remekművek Szabadkán

A Szabadkai Városi Múzeumban május 14-én megnyílt a Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállítás, amely a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által elindított Közép-Európai Örökség Program keretében, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködése révén valósult meg. A tárlat május 30-ig látogatható.
A nagybányai (Nagybánya ma: Baia Mare, Románia) festőiskola, a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd 1902-től szabadiskolává alakult. Közvetlen előzménye Hollósy Simon müncheni szabadiskolája volt, amely 1896 és 1901 között nyaranta Nagybányán működött. A mostani kiállítás, Hollósyt és Réti Istvánt kivéve, műveikkel a nagybányai művésztelep összes többi alapítóját is bemutatja: Ferenczy Károlyt,  Thorma Jánost és Iványi-Grünwald Bélát. Ferenczy, Réti, Iványi-Grünwald és Thorma 1902-ben indították el a fent említett Nagybányai Szabad Festőiskolát, 1911-ben pedig megalakult a Nagybányai Festők Társasága. A haladó szellemű művészeti kritikusok örömmel fogadták a „magyar Barbizon” megalakulását, lelkes cikkekben számoltak be a műterem-építkezésekről és az első közös tárlatokról. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air (szabadban végzett festészet) eredményeit meghonosította. A nagybányai művésztelep korai időszakát stílusegység határozta meg, amit a különböző kifejezési formák békés együttélése váltott fel. Sokan a természetelvű tájfestészet klasszikus hagyományait követték, ugyanakkor a modern irányzatok jótékony hatása sem maradt el, amire példa a fauve hatására kialakult „neósok” megjelenése – ehhez a modern áramlathoz tartozott a verbászi Pechán József is, ugyanis a nagybányai művésztelepnek, illetve festőiskolának, délvidéki, azaz vajdasági résztvevői is voltak, pl. Mály József, Brummer József és Radovits Iván Zomborból; Streitmann Antal és Várkonyi József Nagybecskerekről; Solymos Beatrix és Pascu Eugen Zentáról; Pechán József Verbászról; Zorka Petrovics Kevedobraról, illetve Belgrádból; Csóvich Ilonka, Balázs G. Árpád és Oláh Sándor Szabadkáról.   
Az Ernst Galéria szervezésében és a Közép-Európai Örökség Program, valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a Szabadkai Városi Múzeumban, a Vajdasági Magyar Képtárban most kiállított 35 különleges alkotás magyarországi magángyűjtemények ritkán látható kincsei, amelyek erre a kivételes alkalomra kerültek egymás mellé a kurátor, Korani Eleni válogatásában. Az alkotások a festőiskola nyitó éveitől kezdve az 1930-as évek közepéig nyújtanak betekintést a plein air naturalizmustól az impresszionizmus és posztimpresszionizmus vonulatain át az  avantgárd irányzatok felé, és a hagyományok folytonosságát valló posztnagybányai mesterek irányába. A művésztelep jeles mesterei kerülnek most bemutatásra: Boldizsár István, Bornemisza Géza, Czóbel Béla, Dömötör Gizella, Götz Béla Ernő, Gyenes Gitta, Iványi-Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Kádár Géza, Kernstok Károly, Klein József, Kmetty János, Mágori Varga Béla, Patkó Károly, Pechán József, Perlott Csaba Vilmos, Plány Ervin, Tihanyi Lajos, Thorma János, Ziffer Sándor, Zsögödi Nagy Imre. A kiállítás külön szegmensét képezik Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből származó, a nagybányai festők körébe tartozó alkotók művei (Csóvich Ilona, Iványi-Grünwald Béla, Nyilassy Sándor, Oláh Sándor, Pechán József) – olvasható a Szabadkai Városi Múzeum ismertetőjében.
A kiállítás június 30-áig tekinthető meg a Szabadkai Városi Múzeumban.

Nyitókép: Molnár Edvárd felvételei