Aligha akad – akár halbarát, akár nem –, aki a társadalmi hálókról kölcsönzött fotót bármilyen alapon is ízlésesnek minősítheti. Mielőtt azonban kinyilvánítaná nemtetszését és hangot adna felháborodásának, megnyugtatjuk: készült ezzel a témával kapcsolatban sokkalta ízléstelenebb is. A fonálféreggel fertőzött hal ugyanis egyre gyakoribb jelenség vizeinkben.
A jelenség nem mai keletű, tájainkon 2003-ban fedezték fel a fonálférgekkel fertőzött első süllőpéldányokat. Ez a felfedezés dr. Branko Miljanović és Sipos Sándor kutatócsoportjának nevéhez fűződik. Az általuk talált élősködők azóta megjelentek a harcsában, a csukában, majd legújabban a sügérben is. A társadalmi hálókon eluralkodott álláspont szerint csupán a balinban nem találtak még ilyeneket, a minap azonban újvidéki horgászok gazdagították az ismeretanyagot, állítván: két évvel ezelőtt a hidak közötti Duna-szakaszon fonálférges süllőket és balinokat is fogtak. A szakemberek a jelenséggel kapcsolatban közel tíz évvel ezelőtt arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szóban forgó fonálférgeket telelőmadarak mint köztes állatok hozták tájainkra, és ürülékük révén került vizeinkbe.
Tekintettel arra, hogy a fonálférgek – úgy tömegében és mindenestül – a fajok számát tekintve a földkerekség második legelterjedtebb állattörzse, meglehetősen húzós volna részleteiben taglalni őket. Fajszámukat több százezerre becsülik; szabadon élők és élősködők egyaránt vannak közöttük; a paraziták gyakran gazdaspecifikusak.
Nincs szándékunkban paranoiát gerjeszteni, de kötelezően meg kell említeni, hogy a fonálférgek törzsébe tartozik a hírhedt trichina is.
A halakban talált fajok megjelenése tájainkon a kezdetben nem keltett különösebb feltűnést, hiszen kis számú halban talált alacsony egyedszámú élősködőről volt szó. Az események az utóbbi hetekben, hónapokban pörögtek fel, amikor mind több helyről, szinte járványszerűen érkeztek az infók újabb és újabb fertőzött halak felfedezéséről. A harcsa és a süllő után előkerült a csukából, a nemrégiben pedig az Al-Dunán, Donji Milanovacnál zsákmányolt sügérekből is.
Sipos Sándortól megtudtuk, hogy a kutatócsoport által talált élősködők az Eustrongylus tubifex fajhoz tartoznak.
A szakemberek részéről a jelenséggel kapcsolatos nyilatkozatok összegzéseként elmondható: a szóban forgó fonálférgek érzékenyek mind a fagyasztásra, mind a hőkezelésre; nagy valószínűséggel állítható, hogy a mélyhűtés és a főzés is megsemmisíti őket. De hozzáfűzik: az emberi szervezetbe jutottak kizárólag művileg távolíthatók el.
A történethez szorosan kapcsolódik a közlés, mely szerint sem tengeri halban, sem a halgazdasági pontyban egyelőre nem találtak ilyen fonálférgeket. Az szakemberek figyelmeztetnek: veszélyekkel járhat az ellenőrizetlen, elsősorban a piacok környékén forgalmazott, meg a vendéglátóipari létesítményekbe „rövidített eljárás” révén érkező hal fogyasztása.
