2024. június 17., hétfő

Jogtalan adóbehajtás?

Több mint 100 ezer szabadúszó kerülhet súlyos helyzetbe az adóhivatal intézkedései miatt – Nyilvánosságra hozta követeléseit az Interneten Dolgozók Egyesülete

A szabadúszók csoportosulása tegnap levélben fordult a szerb kormányhoz és az adóhivatalhoz, egy sürgős találkozó összehívását szorgalmazva. A külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok az adóbevallás benyújtásához, a szabadúszók jogi és társadalmi státuszához és a törvényes kötelezettségeik megfizettetéséhez fűződő problémákról szeretnének tárgyalni az illetékesekkel. A levelet Ana Brnabić miniszterelnöknek, Siniša Mali pénzügyminiszternek és Dragana Markovićnak, az adóhivatal elnökének címezték.

Az interneten dolgozók elsősorban az adóellenőrzés, a határozatok és a végrehajtási eljárások elnapolását szorgalmazzák mindaddig, amíg sor nem kerül a jogi és szociális státuszuk meghatározására. Szerintük fenntarthatatlan az a jogi szabályozás, amely alapján a külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok kötelezettségeit megállapítják. A levélben kiemelik, hogy a nem megfelelő adópolitika odáig vezetett, hogy olyan törvények tiszteletben tartására kötelezik a szabadúszókat, amelyeket a mai időkben lehetetlen teljesíteni. Másrészt viszont az idejétmúlt szabályozás miatt a szabadúszók még akkor sem tudják érvényesíteni a jogaikat, ha teljesítik a kötelezettségeiket.

ELAVULT AZ ADÓMEGFIZETTETÉSI RENDSZER

Az egyesület szakemberei emlékeztetnek arra, hogy a 2001-ben érvénybe lépő, járulékok megfizettetéséről szóló törvény nem tartalmaz olyan adófizetői kategóriát, amelybe az interneten dolgozók beleilleszthetők lennének, és a külföldről érkező jövedelemről sem rendelkezik. A besorolás hiánya már önmagában is bizonyítja azt, hogy a törvény alkalmazhatatlan a jelenlegi helyzetben – áll a levélben.

Az adóhivatal a kiküldött határozatokban a magánszemélyek által benyújtható adóbevallás jogszabályaira hivatkozik, amelyek esetében akár 50 százalékos terhelés számítható fel minden külföldi befizetésre. A levélben kiemelik, hogy „az idejétmúlt adóztatási rendszer nem lehet alapja a megfizettetésnek és egyértelműen szükség van a változtatására, ezt pedig Siniša Mali pénzügyminiszter is alátámasztotta a sajtónak adott nyilatkozatában”.

A SZABADÚSZÓKNAK NINCSENEK JOGAIK

Az Interneten Dolgozók Egyesülete arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldre dolgozók esetében nemcsak a kötelezettségeik megállapításánál halmozódtak fel problémák, de a mai napig nehezen érvényesítik a jogaikat is. Nem részesülnek ugyanis semmilyen jogi vagy szociális védelemben, azaz nincs joguk betegszabadságra vagy szülési szabadságra sem.

A társadalombiztosításra vonatkozó törvény ugyan előírta, hogy a szerződéses alapon való munkavégzés esetén a járulékokat fizető polgárnak joga van a térítésekre, ám a 2019-ben érvénybe lépő törvénymódosításig csak azok tudták érvényesíteni ezen jogaikat, akik állandó munkaviszonyban voltak. Ennek értelmében tehát a külföldre dolgozóknak tavalyig nem ismerték el a munkaéveiket sem, és egészségügyi biztosításra sem volt joguk – részletezték a levélben. Kiemelték azt is, hogy ezen jogok érvényesítésének módja a mai napig tisztázatlan.

Hozzátették, hogy az interneten dolgozókra jelenleg nem érvényes a minimálbér sem, a szerződésük felmondása vagy mobbing esetén pedig a hazai szervezetek nem tudnak számukra biztosítani jogi védelmet. A szabadúszókat a bankok sem kezelik jövedelemmel rendelkező személyekként, s ennek következtében semmilyen kölcsönre vagy támogatásra nincs joguk. Az érvényben levő rendelkezések pedig még az érdekeiket képviselő szakszervezetek megalapítására sem biztosítanak jogi alapot.

ÉVEK ÓTA HÚZÓDÓ GONDOK

A szabadúszók közül az elmúlt években sokan érdeklődtek a kötelezettségeik és a jogaik iránt, ám az adóhivatal munkatársai rendszeresen hiányos vagy semmilyen információkkal nem szolgáltak a kérdéseikre. Az illetékes szervek pedig a mai napig nem értesítették az érintetteket arról, hogy milyen módon érvényesíthetik a kötelezettségeiket és a jogaikat.

A gondokat csak halmozta, hogy az adóhivatal az eddigiekben nem végzett ellenőrzéseket a körükben, így az időben megfogalmazott értesítések és figyelmeztetések is elmaradtak. Mindez a problémák szaporodásához vezetett, aminek következményeként ma már adócsalással vádolják a külföldre dolgozókat, és felhalmozott költségekkel terhelik őket. „Az adóhivatal épp a koronavírus-járvány idején határozott úgy, hogy a gazdaságilag legnehezebb helyzetben érvényesít egy évtizedekkel ezelőtt meghozott, teljesíthetetlen szabályzatot” – írják a levélben.

Az egyesület képviselői emlékeztetik a közvéleményt, hogy az adóhivatal az elmúlt öt évre visszamenőleg felszámolta a külföldi jövedelem után kiszabott adókat és járulékokat, és utólag még 40 százalékos kamattal is terhelte az amúgy is tetemes adósságokat. Sok esetben több tízezer eurós összegekről van szó, az adóhátralékkal pedig túlnyomórészt épp a társadalmilag legérzékenyebb rétegeket terhelték: olyan fiatal anyákat, egyedülálló szülőket, fogyatékkal élőket, egyetemistákat és fiatalokat, akik azért kezdtek el interneten keresztül dolgozni, mert évekig nem találtak állást Szerbiában.

BÜNTETIK AZ ITTHON MARADÁST?

Az egyesület képviselői rámutattak arra is, hogy Szerbiában manapság már több mint 100 ezren dolgoznak interneten keresztül. Az utóbbi években kialakult közösséget a legkülönbözőbb korosztályú, végzettségű és képesítésű emberek alkotják, akiket az ország évekig munkanélküliként tartott számon. „Ezek azok a személyek, akik abban az időben, amikor Szerbiát évente 40 ezren hagyják el a jobb megélhetés reményében, mégis az ittmaradás mellett döntöttek, és megtalálták a módját annak, hogy a szülőföldjükön alapítsanak családot, és jövedelmükkel a hazai gazdaságot erősítsék” – hangsúlyozták a levelükben a szabadúszók. Kiemelték, hogy legtöbbjüknek az internetes munka jelenti a megélhetést még annak árán is, hogy az állam nem biztosít számukra semmilyen jogi vagy társadalmi védelmet.

Az, hogy a szabadúszókat a mai napig munkanélküliként tartják nyilván, az elavult nyilvántartási rendszer hibája, és azon állami szerveké, amelyek nem ismerték fel idejében egy új társadalmi réteg kialakulását. Az interneten dolgozók státuszát Európa legtöbb országában már régen rendezték, de a környező országokban is világosan szabályozták – áll abban a levélben, amelyben az Interneten Dolgozók Egyesülete a helyzet rendezését kérte az illetékes állami szervektől.