2024. május 30., csütörtök

Jogos jussok (le)értékelése

Több mint hetvenezer kérelem porosodik a Restitúciós Ügynökségben – Az államnak március végéig kellett volna döntenie a koefficiensről
Grísza Mária (Fotó: Tóth D. Lívia)

Grísza Mária (Fotó: Tóth D. Lívia)

Már fél éve lejárt a második világháború után elsajátított, nem visszaadható vagyonok kárpótlási koefficiensének meghatározására kiszabott határidő. Az előleg összegének megállapításához szükséges szorzóról való döntést már többször is elodázták, a kifizetés kezdetének határidejét pedig legutóbb 2020. március 31-ére hosszabbították. A koronavíus-járvány miatt azonban a mai napig nem került sor a koefficiens megállapítására – nyilatkozta nemrég Polina Babić, a Restitúciós Ügynökség tanácsadója. Kiemelte, hogy az ügynökség elvégzett mindent, ami a végzések meghozatalához szükséges: a vagyon-visszaszármaztatási eljárások 90 százalékát már feldolgozták, azaz több mint 70 ezer kérelmező jogosultságát ellenőrizték az elmúlt hat évben.

POROSODÓ TÁRGYAK

A Restitúciós Ügynökség polcain porosodó tárgyak között van a temerini Grísza Mária kérelme is. A károsultakat képviselő országos Vagyon-visszaszármaztatási Egyesület egyik alapító tagja és alelnöke az elsők között kérelmezte annak a 3 holdnyi területnek a visszaszolgáltatását, amelyen a térség egyik legkiválóbb minőségű gyógyvízforrása van.

Köztudott, hogy a méltán híres gyógyvíz kútját 1912-ben fúratta a Grísza család, akik kőolajlelőhely reményében 80 hold föld árát fektették a munkálatokba. Hat hónapig megállás nélkül dolgoztak lovakkal, amikor felszínre tört a sárga víz – mesélte az örökös. Miután kiderült, hogy milyen minőségű gyógyvízre bukkantak, további befektetésekre is sor került: a mai malom udvarán egy gyógyvizes medencét ásattak, és megépítették a jelenleg siralmas állapotban levő kádas fürdőt is. A későbbiek folyamán a családfő, Grísza András megtalálta annak a módját, hogy hasznosítsa a vízzel feltörő etángázt is: ezzel fűtötték a fürdőt, és egy malmot is működtettek. A jódot és ként tartalmazó Grísza-víz gyógyhatásának hamar híre ment, és nemsokára virágzó vállalkozásnak bizonyult. 1950-ben azonban az udvaron és a házon kívül elkobozták a család összes vagyonát.

– A szüleim egész életükben azért harcoltak, hogy visszakapják a vagyonukat, így minden befektetésnek és utánajárásnak nyoma maradt. Ennek köszönhetően én ma is tudom igazolni az örökségem értékét. Kiszámoltam egyszer, hogy a családomtól elkobzott vagyon reális értéke 20 millió euró. A 80 hold föld ára, a medence kiépítésének költségei, a gáz felvezetéséhez szükséges szívó-nyomó kútba fektetett hatalmas összeg, a kádfürdő megépítése és a további befektetések összege ez. Ennek ha 20 százalékát visszakapnám, akkor is boldog ember lennék. Személy szerint 150 hold földben is kiegyeznék, de akár újvidéki lakásokkal is visszafizetheti az állam az eltulajdonított örökségemet.

HARCOLNI KELL A JOGOS JUSSOKÉRT

Siralmas körülmények között csordogál a régió egyik legjobb minőségű gyógyvize Temerinben. A több mint százéves, egykor nagy becsben tartott gyógyvízfúrat jelenleg a NIS tulajdonában van, gondozója pedig a Temerini Közművesítési Közvállalat.

Siralmas körülmények között csordogál a régió egyik legjobb minőségű gyógyvize Temerinben. A több mint százéves, egykor nagy becsben tartott gyógyvízfúrat jelenleg a NIS tulajdonában van, gondozója pedig a Temerini Közművesítési Közvállalat.

Grísza Mária az elsők között volt, aki a miloševići rendszer megdöntését követően megkezdte a visszaszármaztatások szorgalmazását. A károsultak érdekeit képviselő országos egyesület a 2000-es években az új hatalomtól ígéretet kapott arra, hogy az egyik első szabályozásuk a restitúciós eljárásokra vonatkozik majd. Ennek ellenére csak 2011-ben fektették le a visszaszármaztatások törvényes alapját – tekintett vissza a kezdetekre az országos egyesület alelnöke.

– A legnagyobb gond az volt, hogy nem tettek eleget azon kérésünknek, hogy moratóriummal védjék meg az elkobzott vagyonokat. Ha ezt annak idején megteszik, akkor a kérdéses státusban levő ingatlanokat nem lehetett volna magánosítani, és ma nem lenne semmi probléma. Erre viszont nem került sor, így esetemben is csak a kádfürdő épületét sikerül visszakapnom természetben. Ha ránézek a siralmas állapotban levő fürdőre és a végletekig elhanyagolt forrásra, akkor érzem át igazán annak a küzdelemnek a jelentőségét, amelyre édesanyám buzdított. Tudvalevő, hogy a kutat sosem fogom visszakapni, hisz az etángáz miatt energiaforrásnak számít, így társadalmi tulajdonként jelenleg is a Szerbiai Kőolajipari Vállalaté (NIS). Ilyen feltételek mellett viszont a fürdőt sem érdemes működtetnem, hisz a feltörő etángáz miatt fizetnem kellene a gyógyvíz használatáért – meséli az örökös, aki elmondja, hogy jelenleg még mindig a temerini egészségház használja az épületet, ám a Grísza-vizet ők sem alkalmazzák a fizikoterápiás célokra.

– Számomra az egyetlen megoldás az lenne, ha földterületekkel vagy állami tulajdonokban levő lakásokkal térítenék meg az elkobzott vagyont. Tisztában vagyok azzal, hogy még természetbeni kifizetés esetén is csak a reális érték töredékét kapnám meg, ám legrosszabbul az állam által meghatározott koefficiens révén elszámolható kárpótlással járnék. Esetemben ugyanis ez legfeljebb annyit jelentene, hogy a leértékelt vagyonért járó összeg felét sem kapnám meg.

Grísza Mária szerint a kérelmezőknek nem igazán áll érdekében, hogy szorgalmazzák a szorzó megállapítását. Az egyesület szakemberei a mai napig azt ajánlják minden érintettnek, hogy a nem visszaadható vagyonok esetében se várják a koefficiens meghatározását, hanem fogadják el azt, amit az illetékesek természetben felkínálnak nekik.

VISSZAADTÁK A VISSZAADHATÓT?

Az évtizedekig húzódó eljárások átka: szinte hihetetlen, hogy valamikor itt egy fényűző fürdő és malom állt  (Fotó: Tóth D. Lívia)

Az évtizedekig húzódó eljárások átka: szinte hihetetlen, hogy valamikor itt egy fényűző fürdő és malom állt (Fotó: Tóth D. Lívia)

Az év végi adatok szerint a természetbeni visszaszármaztatásra vonatkozó végzések révén Vajdaságban 507.500 négyzetméter üzlethelyiséget, 5765 hektár erdőt és 442 hektár be nem épített építkezési területet származtatott vissza az állam, de 60.000 hektár termőföldet is visszaadtak az egykori tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek – sorolta decemberben Strahinja Sekulić, a Restitúciós Ügynökség igazgatója. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a természetbeni restitúció befejezése három éven belül várható, addig azonban még 47.000 hektárnyi vajdasági termőföldet kell visszaszármaztatni.

A helyzet mégsem olyan fényes, ahogyan azt az adatok által prezentálják – mondta Grísza Mária. A legtöbb esetben ugyanis az emberek nem azt a területet kapják vissza, amelyet elsajátítottak tőlük.

– Temerinben, de sok más községben sincs már visszaadható földterület. Ilyen esetekben az ügynökség revizorai más helyen próbálnak az elkobzott vagyon értékének megfelelő földet találni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez a folyamat évekig is elhúzódhat. Példának okáért, az egyik jelenleg is szorgalmazott kérelem esetében a Temerin területén elkobzott 45 hold föld fejében Dél-Bánátban kaphatna vissza területeket az érintett, ám a minőségi különbség miatt itt jóval nagyobb területeket kell találnia az ügyvezetőnek. Az érintettek többnyire legelőket, réteket és harmadosztályú földeket kaptak vissza, de nagyobb mennyiségben – magyarázta Grísza Mária, aki mindenkit arra biztat, hogy „tartsanak ki a követeléseik mellett, mert az örökséget nem szabad sutba dobni”.

Az ígéretek szerint az idén a második világháború után elkobzott, nem visszaadható vagyon értékének 10 százalékát térítette volna meg az állami vezetés, jövőre viszont a kötvények kibocsátását tervezték. Az értékpapírokat a polgárok egyenlő részletekben 12 éven keresztül fizettethetik majd meg, az ehhez szükséges szorzószámot pedig a Pénzügyminisztérium állapítja meg. A kifizethető teljes kártalanítási összeget az állam 2 milliárd euróban határozta meg.