A kudarc nem opció – emelte ki annak a közismert filmrészletnek az üzenetét Szalay Ádám kommunikációs szakértő a Palicson megszervezett Connect + Grow konferencián, amely az Apollo–13 űrhajó legénységének megmentéséről szól. A csoportvezetés attitűdjére irányította ezzel a résztvevők figyelmét a tanácsadó, akivel már tavaly is beszélgettünk a vajdasági magyar vállalkozók évi üzleti összejövetelén. Akkor megerősítette, hogy az életútjának meghatározó része volt az a 20 év, amelyet televíziózással töltött el 1994-től 2014-ig. Ebből 17 évig volt a TV2 Napló műsorának munkatársa, először riporterként, majd főszerkesztőként. Az elmúlt években a médiában szerzett kommunikációs tapasztalatokat osztja meg cégekkel: leginkább értékesítési hálózatokkal dolgozik, és abban segíti a vállalkozókat, hogy sikeresebben átadják az üzenetüket a célcsoportjaiknak, és úgy prezentálják a terméküket, hogy a piac felfigyeljen rájuk. Egy évvel ezelőtti gyakorlati tanácsait ma már sok vajdasági magyar vállalkozó beépítette a mindennapjaiba: ők az idén is kíváncsian várták a közkedvelt szakértő humoros töltetű, ám annál praktikusabb előadását.
– Elvileg csak a második napra kellett volna jönnöm, mert a programban akkor került sor az előadásomra, de tavaly olyan jó hangulata volt a konferenciának, hogy az idén semmit sem szerettem volna kihagyni, és mindkét napra eljöttem. Az előadó mindig abból táplálkozik, hogy megérzi a helyet, annak a szellemét. Azt is meg lehet ilyenkor tapasztalni, hogy az adott térségben milyen kihívásokkal néznek szembe a résztvevők, minek örül a vállalkozó, és mi az, amiben fejlődni szeretne. Ha ez nincs meg, akkor nehéz olyan előadást tartani, ami jelentőségteljes a közönség számára – foglalta össze az indokait Szalay Ádám. Ugyanakkor elmondta, hogy vállalkozóként is kíváncsivá tette a konferencia programja: – Hoztam magammal egy helyzetet, amit meg akarok oldani, és kíváncsi voltam, hogy kapok-e rá választ. Sokkal többet kaptam: le a kalappal a szervezők előtt, mert olyan minőségű előadókat és előadásokat sorakoztattak fel, hogy még sétálni sem érkeztem a Palicsi-tó partján. Pedig szerettem volna körülnézni még Szabadkán is... De nem sikerült, mert minden előadáson sistergett a papír a jegyzetelésemtől: mindegyikben felismertem magam, támpontot adott. Jelenleg a felnőtt lányommal dolgozom közösen egy projekten, és szünetekben mindig küldtem neki egy öteletet, javaslatot abból, amit itt hallottam. Őszintén becsülöm a közönséget is, mert mire az én előadásomhoz értünk, már én is éreztem, hogy tele a szoftver – mondta az előadó, aki pénteken az utolsó előadók között szerepelt a programban.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a konferencia olyan inspirációs löketet ad, ami valóban kitart egy évig. Talán ez sarkalta arra is, hogy az idén ő is duplázott a szakterületén: két témát is feldolgozott. Az elsőnél a csapatépítésre összpontosított, a második részben pedig a cégvezető fejlődéséhez adott gyakorlati tanácsokat.
– Fontos átlátni, hogy a vállalati kultúra mindig a vállalkozás fejétől hullámzik végig a teljes szervezeten. Ha a vállalkozás feje nem gondoskodik a saját motivációjáról, akkor az úgynevezett fedőelv lép életbe, miszerint senki sem lehet a csapatban motiváltabb, mint maga a vezető. Amikor engem hívnak, hogy motiválni kellene a csapatot, akkor az első kérdésemet mindig a cégvezetőnek szegezem: te mennyire vagy motivált? Ha erre hessegető választ kapok, akkor tudom, hogy először őt kell kihúzni a gödörből – utalt a sikeres csapatépítés és a motivált vezető közötti szoros kapcsolatra a szakértő. Hangsúlyozta: – Annak útja, hogy hogyan tudom kihozni a maximumot a csapatomból, elsősorban attól függ, hogy önmagamból hogyan tudom kihozni a maximumot.
A konferencián az előadók különböző formában és megközelítéssel, de mindannyian foglalkoztak azzal, hogy a kis- és középvállalatok létét, jövőjét hogyan határozza meg a mesterséges intelligencia (AI). Szalay Ádámtól is megkérdeztük: vajon az AI mennyire befolyásolhatja a céges csapatok kialakítását és megtartását?
– Sokféle kutatás szól erről, sokféle következtetéssel. Az egyik oldalon ott van az a szám, ami már most tudható, hogy csak az Elon Musk-féle cég évente 11 millió humanoid robotot fog ráengedni a világra. A másik oldalról viszont érkezik a kérdés, hogyha a gyártósornál lecseréljük az embereket, akkor egy idő után ki veszi meg az autót? Hisz a munkanélküli embereknek nem lesz pénze. Személy szerint úgy látom, hogy nem arról szól a történet, hogy az AI elveszi a munkát mindenkitől és örökre. Sokkal inkább arról, hogy ha egy könyvelőirodában eddig 1 senior, 2 medior és 8 junior munkavállaló volt, akkor miután bizonyos automatizált munkafeladatokat rábíznak az AI-ra, akkor a 11 ember helyett 6-ot alkalmaznak a jövőben. Van olyan cégvezető ismerősöm, akinek a vállalatában már hat olyan AI-ügynök dolgozik, akiknek döntési jogkörük is van: saját Revolut kártyával rendelkeznek, amelyről engedéllyel költhetnek. Az említett cégvezető azt állítja, hogy ezzel napi három órát felszabadított a marketingigazgató idejéből, amelyet másra, kreatívabban tud felhasználni – mutatott rá arra a tanácsadó, hogy a mesterséges intelligencia már a jelenünkben döntéseket hozhat.
Szalay Ádám ebben látja a jövő buktatóit és veszélyeit. Hangsúlyozta: továbbra is az embertől függ, hogy mit enged át az AI-nak.
– Ha az AI az én irányításommal végzi el a feladatot, és nem azt kérem tőle, hogy találja is ki az adott feladatot, akkor rendben van. Az embernek tudnia kell, hogy mit akar, milyen irányba megy, és azt is, hogy mit engedhet ki a kezéből – mutatott rá a felelősségvállalás jelentőségére a szakértő.
A kérdésre, hogy az AI-ra rá lehetne-e bízni egy megfelelő és jó céges csapat szervezését, kiemelte: olyan gyorsan változnak a dolgok a mai világban, hogy sokszor a legmegalapozottabb előrelátások is megbuknak, így lehetetlen meggyőződéssel válaszolni a kérdésre.
– Inkább a felelősség szempontjából gondolnám ezt végig. Hisz akár vezetőként, akár munkavállalóként is ott a felelősségünk, hogy elengedjük-e azt az örömet, amit egy csapatban való dolgozás jelent. Mert az igazi emberi minőség az, amikor ott vagyunk, beszélgetünk. Az AI-nak nincsen gyereke, unokája, nincsenek családi helyzetei. Fontos plusz, hogy a kollégáinkkal kapcsolatban mindezt tudjuk, és beszélgetünk is erről.
A bizalmas viszonyok kiépítésére alapszik az a csapatépítési modell is, amelyet Szalay Ádám a XXI. század vállalkozójának csodafegyvereként harangozott be az előadáson. A 4Q ugyanis azt a négy készséget jelöli, amelynek önfejlesztésével a cégvezető jó csapatot alakíthat ki: a tudatos tervezés képességét az IQ, az ügyfélkapcsolati empátiát az EQ, a kihívások és visszautasítások kezelésének módját az AQ, a hosszú távú bizalomépítést pedig az SQ jelöli. Kíváncsi voltam arra, hogy ha Szalay Ádámnak arra kellene motiválnia a csapatát, hogy az igencsak intenzív Connect + Grow konferencia utolsó előadására is bemenjenek, akkor azt az általa ismertetett 4Q-val hogyan tenné meg.
– Ebben az esetben a meggyőzéstechnika inkább arról szólna, hogy a fáradt agyat hogyan tudom kiszolgálni. IQ-val kikövetkeztethető, hogy konkrét nyereséget kell ígérnem. Tehát igazolnom kell, hogy miért, és mennyivel lesz jobb a csapattagoknak, ha végighallgatják az előadást, mint ha nem maradnának itt. Ugyanakkor rá kell mutatnom arra is, hogy az itt maradásnak milyen pici a „macerafaktora": egyszerűbb most itt ülni, mint hogy nélkülem hazamenjenek, hisz akkor esetleg beülhetnének az én autómba, és nem kellene buszozni például. Érzelmi oldalról (EQ) viszont empátiát tudok mutatni: elmondom, hogy értem és érzem a fáradtságát, és ez így van rendjén. Ugyanakkor hiszem, hogy jobb lesz nekik, ha még Wolf Gábort is meghallgatják, mert biztos, hogy tőle is kapunk három olyan ötletet, aminek alkalmazásával holnaptól könnyebb lesz a munkánk – emelte ki a technikák közül azt a kettőt Szalay Ádám, amely szerinte minden vezető alapeszközei a csapatépítésre. Majd mintegy üzenetként hozzátette: ha az érveléstechnikát úgy alkalmazzuk, hogy a másik fejével gondolkodunk, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz.
Nyitókép: Szalay Ádám (Fotó: Molnár Edvárd)
